Vasárnap
április 27.
1. SÁMUEL REFORMÁCIÓRA SZÓLÍT FEL
a. Mialatt az izraeliták mint nemzet még mindig folytatták az elvilágiasodást és a bálványimádást, milyen felhívást intézett Sámuel hozzájuk? 1Sám 7:3.
b. Mit eredményezett az felhívása? 1Sám 7:4-6.
c. Mit cselekedtek a filiszteusok, amikor meghallották, hogy az Izraeliták összegyűltek Mispában? 1Sám 7:7-9. Hogyan segítette az Úr az Ő népét, válaszul az őszinte bűnbánatukra? 1Sám 7:10-13.
„Ekkor a Mindenható, aki leszállt a Sínai hegyre tűz, füst és mennydörgés közepette, aki szétválasztotta a Vörös-tengert, és aki utat készített a Jordánon keresztül, Izrael gyermekeinek ismét kinyilatkoztatta hatalmát. A közelgő sereg felett hatalmas vihar tört ki, és a földet beborította a harcosok holtteste.
Az Izraeliták reménységtől és félelemtől remegve, néma tisztelettel álltak. És amikor ellenségük vereségét látták, tudták, Isten elfogadta bűnbánatukat.” – PP 551.
Hétfő
április 28.
2. A PRÓFÉTAISKOLÁK
a. Hogyan lett az izraeliták figyelme a valódi nevelés szükségességére irányítva? 5Móz 6:6-7; Zsol 119:130.
„A nevelés valódi célja; visszaállítani Isten képét a lélekben. Mert kezdetben Isten az embert a saját képére teremtette… A bűn elhalványította Isten képét az emberben, sőt majdnem megsemmisítette azt. A megváltási tervet az Úr éppen azért adta, hogy ezt a képet helyreállítsa, és kegyelemidőt adjon az embernek. Az emberi élet alapvető célja azóta az, hogy visszakerüljön a tökéletességnek arra a fokára, amelyen a teremtéskor állt. Ez a cél minden mást megelőz.” – PP 556.
b. Milyen céllal alapította Sámuel a prófétaiskolákat? Mal 2:7.
„Ezeket az iskolákat Sámuel alapította, hogy gátat vessen az elharapódzott erkölcsi romlásnak; s hogy elősegítse az ifjúság, és általa a nemzet szellemi és erkölcsi jólétét és felemelkedését. Ezért az iskolákba olyan képzett tanítókat helyezett, akik istenfélelemben mindenkor képesek a nép vezetésére és tanácsolására…
Sámuel idejében két ilyen iskola volt Izraelben. Az egyik Rámában, a próféta otthonában, a másik pedig Kirjáth-Jeárimban, ahol akkor a frigyládát őrizték. De később még több iskolát is alapítottak.” – PP 554.
c. Mik voltak a fő tantárgyak ezekben az iskolákban? 5Móz 6:21-25; Zsol 19:8-12; 71:22.
„A prófétaiskolák fő tantárgya Isten törvénye volt. Emellett a mózesi szabályokat és a szent történelmet tanulták, továbbá a szent zenét és költészetet… Ezekben a régi iskolákban a legelső és legnagyobb cél Isten akaratának és az ember Isten iránti kötelességének tanulmányozása volt… Megmagyarázták a hasonlatok példázta nagy igazságokat, és hitben elfogadták az egész hasonlatrendszer lényegét – Isten Bárányát – aki elveszi a világ bűneit.” – PP 554-555.
Kedd
április 29.
3. A SZÜLŐI BEFOLYÁS NEVELŐ HATÁSA
a. Hogyan fejti ki Isten törvénye azt, hogy a gyermekeket a szüleik befolyásolják a jóra, vagy a rosszra? 2Móz 20:5-6.
„Azoknak, akik közölni akarják az igazságot másokkal, maguknak is gyakorolniuk kell alapelveit. Csak akkor befolyásolhatnak másokat, ha saját életük becsületessége, nemessége és önzetlensége által visszatükrözik Isten jellemét.
Az igazi nevelés nem jelenti a tanítások ráerőltetését az olyan lélekre, amelyik nem készséges és nem fogékony. A szellemi erőket fel kell ébresztenünk, az érdeklődést fel kell keltenünk! Erre szolgál Isten tanítási módszere. Ő, aki az emberi értelmet teremtette és annak törvényeit elrendelte, azokkal összhangban gondoskodott fejlődéséről is… Isten Izraelnek olyan tanításokat adott, amelyek szemléltették alapelveit és megőrizték csodálatos műveinek emlékezetét. Így amikor kérdéseket tettek fel, a kapott tanítás befolyásolta értelmüket és szívüket.” – EÉ 38-39.
b. Ki az a személy, aki az Ó és Újszövetségben is olyan anyaként van említve, mint aki nem tudott jó befolyást gyakorolni a lányaira? Lk 17:32.
„Lót felesége önző, hitetlen asszony volt” – PP 138.
„Testileg a síkságon volt, de szíve Sodomához tapadt és vele együtt pusztult el. Fellázadt Isten ellen, mert ítélete elpusztította javait és gyermekeit.” – PP 127.
c. Miért kellett Ákánnal együtt elpusztítani „mindent, ami az övé volt”, még a gyermekeit is? Józs 7:15,20,21,25.
„[Ákán az ő házanépét] nem oktatta és nem nevelte azon nagyszerű irányadó mérték szerint, melyet Isten az Ő törvényében adott. Ákán szülei úgy nevelték fiukat, hogy azt gondolta, szabadságában áll kivonni magát az Úr szava iránti engedelmesség alól. Az élete folyamán belérögződött elvek odavezették, hogy ő is romlottá nevelte gyermekeit. Az egyik gondolkodásmódja hatással van a másikra, és a büntetés, amely Ákánnal együtt a hozzátartozóit is sújtotta, nyilvánvalóvá tette, hogy mindnyájan részesei voltak a bűnnek.” – Gy 160.
Szerda
április 30.
4. AZ IZRAELITÁK KIRÁLYT AKARNAK
a. Milyen érvet hoztak fel az izraeliták a tervük támogatására, hogy király uralkodjon a nemzet fölött? 1Sám 8:4-5.
„Az [izraeliták] között uralkodó gonosz visszaélésekről Sámuelt nem tájékoztatták. Mert ha fiainak gonoszsága tudomására jutott volna, azonnal megfosztotta volna őket tisztségüktől. De hiszen nem is ezt akarták elérni Izrael vénei. És látta ezt Sámuel is, hogy a tulajdonképpeni ok a büszkeség és az elégedetlenkedés, és ezt az alkalmat csak rég elhatározott szándékuk megvalósítására használják fel.” – PP 563.
b. Amikor Sámuel imádkozott az Úrhoz s előadta a nép kérését, milyen választ kapott? 1Sám 8:6-7.
c. Mit válaszolt a nép Sámuelnek, amikor nem akarták elfogadni az Úr figyelmeztetését? Hogyan érintette téves elgondolásuk az Istennel való kapcsolatukat? 1Sám 8:19,22.
„Isten prófétája által kijelentette, hogy király fog uralkodni Izrael felett, de ez még nem jelentette azt, hogy a királyság az Ő akarata szerint való, vagy, hogy a népnek javára lesz. Csupán a tényt szögezte le, amely abban állt, hogy Izrael nem hallgatott Isten tanácsára, ezért saját útjára bocsátotta őt. Hóseás azt mondja, hogy Isten haragjában adott királyt népének (Hós 13:11). Ha az emberek saját útjukra indulnak anélkül, hogy kikérnék Istennek tanácsát; vagy ellenkeznek kinyilatkoztatott akaratával, az Úr elengedi őket, hogy keserű tapasztalataik beláttassák velük cselekedetük téves voltát, és bűnbánatra késztessék őket…
A választott népnek a tőle való függésének tudatában állandóan közelebb kell jutnia Őhozzá. Ennek következtében pedig fennköltté, nemessé növekedik és méltóvá lesz az isteni elhívatáshoz. De ha embert ültetnek a trónra, szívüket, gondolataikat elvonja Istentől, hogy inkább emberi erőben, mint az isteni hatalomban bízzanak. Sőt a király bűne őket is bűnre csábíthatja, mígnem elválasztja a nemzetet Istentől.” – PP 564-565.
Csütörtök
május 1.
5. A NÉP KIRÁLYSÁGOT KÖVETEL
a. Miért hitték úgy az izraeliták, hogy nekik a királyság lenne a legjobb kormányzati forma? 1Sám 8:19-20. Mi volt a valódi probléma? 5Móz 1:30-32. 1Sám 10:17-19.
„A belső viszálykodás természetesen elgyengítette az [izraelita] nemzetet, s így minduntalan tartaniuk kellett a pogányok betöréseitől. Végre is a nép között az a meggyőződés alakult ki, hogy ellenségeik között csak egy törzseket összefogó összpontosított kormányzat mellett maradhatnak meg. Minél messzebb kerültek az Isten törvényeinek megtartásától, annál inkább kívántak szabadulni mennyei uralkodójuktól, s így lassan általános lett a királyság megalapításának kívánsága.” – PP 562-563.
b. Hogyan ismerte el a nép Sault, a benjáminitát Izrael királyának, még azelőtt, hogy hivatalosan beiktatták volna? 1Sám 10:20-24.
c. Miért voltak némelyek elégedetlenek Saul királlyá választásával, különösen azért, hogy Benjámin volt az egyik legkisebb törzs? 1Sám 10:27.
Péntek
május 2.
SZEMÉLYES ÁTTEKINTŐ KÉRDÉSEK
1. Hogyan összpontosították az izraeliták figyelmét a valódi nevelésre?
2. Miért bátorította Isten Sámuelt arra, hogy alapítson iskolákat?
3. Hogyan fejezi ki Isten törvénye, hogy a szülő befolyásolhatja a jóra vagy rosszra gyermekét?
4. Miért volt Lót felesége és még több más személy is alkalmatlan arra, hogy pozitív befolyást árasszon az ő gyermekeire?
5. Mit tesz Isten gyakran, amikor az emberek a saját útjaikat választják, ellentétben az Ő kinyilatkoztatott akaratával?