Vasárnap
május 11.
1. DÁVID SAUL KIRÁLY UDVARÁBAN
a. Milyen leckét akart megtanítani Isten Sámuelnek, amikor választani kellett egy másik királyt az elvetett Saul király helyett? 1Sám 16:7.mr.
b. Az isteni gondviselés, hogyan adott Dávidnak lehetőséget a királyi udvar életébe való betekintéshez, mielőtt királlyá koronázták volna? 1Sám 16:17-21. Miért adta Isten Dávidnak ezt a tapasztalatot?
„Az isteni gondviselés pedig úgy akarta, hogy Dávid, a kitűnő hárfás kerüljön a király udvarába… [Dávid] midőn az Úr útjaira nyert oktatást, elhatározta szívében, hogy még jobban keresi Isten akaratát, mint ennek előtte. Elmélkedéseinek tárgya kiterjedt, mert a király udvarában látta a felelősséget, amelyet a királynak viselnie kell. Megismerkedett a Saul szívébe lopakodott kísértésekkel, és behatolt Izrael első királya magatartásának és cselekedeteinek egyes titkaiba is… Isten bizalomra is megtanította Dávidot. Mint ahogy Mózest, úgy Isai fiát is felkészítette az Úr választott népe vezetésére.” – PP 597-598.
Hétfő
május 12.
2. SAUL GYILKOS SZÁNDÉKA DÁVID ELLEN
a. Hogyan indította Isten Dávidot, hogy szembeszálljon Góliáttal? 1Sám 17:23-24,37,45-49. Mit tanulhatunk ebből a tapasztalatból napjainkban, miközben azon fáradozunk, hogy evangélizáljunk a világban?
„Prédikátoraink ne hívjanak ki senkit vitára… [Néhány lelkészünk] nem bízott az alázatos Dávidhoz hasonlóan Izrael Istenében, nem Őt tették meg erejüknek. Önhitten és dicsekvőn szálltak síkra, akár Góliát, magukat magasztalva, nem pedig Jézusba vetve bizalmukat…
Fiatal prédikátoraink tanulmányozzák Krisztus gyakorlati tanításait, ne csak az elméletieket. Tanuljanak Jézustól, hogy elsajátítsák kegyességét, szelídségét, szerénységét, alázatos szívét, és lelkületét.” – 3B 219-220.
b. Mikor mutatta ki Saul egyik leggyengébb jellemvonását? 1Sám 18:6-9.
„Aki pedig Isten helyett az embereknek akar tetszeni, az soha nincs biztonságban! Saul az emberek szemében mindig az első helyet akarta magának biztosítani, s most az asszonyok dicsérő éneke azt a biztos meggyőződést lopta szívébe, hogy Dávid megnyerte a nép kegyét, és uralkodni fog helyette.” – PP 604.
c. Milyen váratlan esemény mutatja, hogy Sault a gonosz lélek uralta? 1Sám 19:11,17; 20:27-31.
„Saul pedig ajtót nyitott a féltékenység lelkületének és ezzel megmérgezte lelkét… Izrael fejedelme saját akaratát állította szembe a Mindenhatóéval. Uralkodása alatt nem tanult meg uralkodni magán, hanem hagyta, hogy érzelmei a dühkitörésig fokozódjanak. Végül olyan dührohamot kapott, hogy gondolkozás nélkül megölte azt, aki akaratával ellenkezni mert.” – PP 604.
Kedd
május 13.
3. A MENEKÜLŐ DÁVID
a. Milyen helyeken keresett menedéket Dávid, miután rádöbbent, hogy életveszélyben van? 1Sám 21:1,10; 22:1. Beigazolódott-e a félelme? 1Sám 22:16-18,20-21. Valóban kellett félnie Saultól? 1Ján 4:18.
„Ha Isten gyermeke vétkezik, az csak a kishitűség következménye lehet. Ezért, ha sötét fellegek vesznek bennünket körül; ha isteni vezetésre és világosságra van szükségünk, nézzünk fel! A sötétségen túl világosság van! Dávidnak sem kellett volna egy pillanatig sem kételkednie Istenben.” – PP 610.
b. A menekülő Dávid – aki az ő apósától, Saul királytól menekült – mely nem becsületes, sőt szégyenletes cselekedete mutatta az Istenbe vetett hitének a hiányát? 1Sám 21:2,8,13-15.
„Dávid azt mondta a főpapnak, hogy a király parancsára sürgős, titkos küldetésben jár. Dávid itt nyilvánította ki az Istenbe vetett hitének a hiányát, ami később a főpap életébe került. Pedig, ha elmondta volna az igazságot, Akhimélek tudta volna, mit kell tennie élete megmentéséért. Isten is azt kívánja, hogy övéi ragaszkodjanak az igazsághoz még a legnagyobb veszélyben is!” – PP 609.
c. Bár nekünk nem kell szükségtelenül üldözést előidézni a magunk számára, hogyan ismétlődhet meg a Dávid tapasztalata napjainkban? Mt 10:22-23. Milyen ígéretet igényelhetünk ezekben az időkben? 2Kor 12:19.
„A becsületesség és a bűn, a szeretet és a gyűlölet, az igazság és az álnokság közötti küzdelem soha meg nem szűnik. Akinek életében Krisztus szeretete és a szentség szépsége megnyilvánul, az Sátántól elragadja alattvalóit, azért támad a gonoszság fejedelme minden erejével az ilyen ember ellen. Megaláztatás és üldöztetés éri mindazokat, akikben Krisztus Lelke él. Az üldözések módja koronként változhat, de rugója örökké ugyanaz a szellem, mely Ábeltől kezdve minden időben üldözte Isten választottait.” – GH 31-32.
Szerda
május 14.
4. DÁVID NAGYLELKŰSÉGE
a. Milyen módon árulták el Zif pusztájának lakói Dávidot és az embereit? Mi hiúsította meg a tervüket? 1Sám 23:19-20,25-28.
b. Amikor Saul a filiszteusok kiűzése után visszatért, hogy üldözze Dávidot, hogyan fejezte ki Dávid az ő nagylelkűségét? 1Sám 24:2,4-5, 8-11,16. Mi volt Saul válasza? 1Sám 24:17-21.
„[Idézve: 1Sám 24:9-11.] Amikor Saul meghallgatta Dávid szavait, igen megszégyenült, mert azok igaz voltát el kellett ismernie. Mélyen meghatódott, miután felfogta, hogy bár teljesen annak az embernek a hatalmában volt, akinek az életére tört, mégsem esett semmi bántódása. Dávid ártatlansága tudatában állt előtte…
Azok ellenséges indulata Isten szolgái iránt, akik átadták magukat Sátán hatalmának, időnként megváltozik; megbékélnek, és jóindulatot éreznek. Ez a változás nem tartós. Azok a bűnös gondolkodású emberek, akik arra adták magukat, hogy gonosz dolgokat tegyenek és szóljanak az Úr szolgái ellen, néha rájönnek arra, hogy tévedtek. Ez a felismerésük mély benyomást gyakorol értelmükre. Isten Lelke küzd velük, és ők megalázzák szívüket Isten előtt és azok előtt is, akiknek a befolyását igyekeztek megsemmisíteni és esetleg még a magatartásuk is megváltozik velük szemben. De miután ismét megnyitják az ajtót a gonosz előtt, a régi kételkedések újra felélednek, a régi ellenszenves indulatok is feltámadnak szívükben és visszatérnek annak a munkának a folytatásához, amelyért bűnbánatot tartottak, és amelynek a végzését egy időre abbahagyták.” – PP 616.
c. Milyen leckét kell megtanulni a kereszt katonáinak napjainkban az evangélium prédikálásában Dávid nagylelkűségéből? Rm 12:17-21.
„Isten megvalósítja terveit, bár az emberi szem előtt azokat homály és titokzatosság fedi. Az emberek nem értik meg Isten útját, csak a láthatókra tekintenek. Ezért úgy értelmezik a próbát, mint amit Isten ellenükre enged meg, s azok pusztulásukat okozzák.” – PP 623.
Csütörtök
május 15.
5. EGY IDŐSZERŰ LECKE
a. Milyen hibát ismételt meg Dávid, miután másodszor is megkímélte Saul életét? 1Sám 27:1.
„Hitetlenségével Dávid Istent sértette meg. A filiszteusok jobban féltek Dávidtól, mint Saultól és egész hadseregétől… Dávid ezzel a tettével alkalmat adott [testvéreinek] indítékai félremagyarázására, és sokan cselekedete miatt előítélettel viseltettek vele szemben. Dávid éppen azt tette, amit Sátán kívánt vele megértetni, mert azzal, hogy a filiszteusoknál keresett magának menedéket, nagy örömet okozott Isten ellenségeinek és Isten tulajdon népe körében is. Dávid nem tagadta meg Istent és nem mondott le Isten tiszteletéről, sőt továbbra is odaadással munkálkodott Isten ügyéért; de személyes biztonsága érdekében feláldozta Istenben való bizodalmát. Ezzel elhomályosította becsületes és hűséges jellemét, amelyet Isten megkövetel szolgáitól.” – PP 624.
b. Mennyire kell türelmeseknek lennünk azon igyekezetünkben – sok órát töltve a térdeinken – amikor azok helyreállításán munkálkodunk, akik az igazság ellenségeivé váltak? Zsid 12:3,12-14.
„Vigyázzunk, nehogy úgy bánjunk a tévedőkkel, hogy ezzel azt mondanánk másoknak: Nekünk nincs szükségünk a megváltásra! Ne kifogásoljunk, ne bélyegezzünk meg, ne pusztítsunk úgy, mintha mi hibátlanok volnánk! Krisztus munkája a segítés, a gyógyítás, a helyreállítás.” – HP 291.
Péntek
május 16.
SZEMÉLYES ÁTTEKINTŐ KÉRDÉSEK
1. Beszélj Isten tervéről, amiért Dávidot Saul király udvarába helyezte!
2. Mi volt Saul alapvető problémája – és hogyan kerülhetjük ezt el?
3. Milyen figyelmeztetést kell megszívlelnünk, amikor Dávid üldöztetésére, és szenvedéseire gondolunk?
4. Miért nem hitt Dávid Saul bűnvallomásának Engediben?
5. Milyen leckét kell megtanulni a kereszt katonáinak Dávid nagylelkűségéből?