Vasárnap
május 18.
1. „TE VAGY AZ AZ EMBER”
a. Mivel zavarta meg Isten váratlanul Dávid téves békeérzetét, miután nagy bűnt követett el? 2Sám 12:1-4. Milyen ítéletet mondott ki Dávid akaratlanul önmagára az ő feleletében? 2Sám 12:5-6.
b. Miről tett egyértelműen bizonyságot Nátán próféta Dávidnak, és ő hogyan válszolt erre? 2Sám 12:7-10,13.er; Zsol 51:6.
„Lelkiismerete keserű és megalázó igazságokat mondott Dávidnak. Miközben hűséges alattvalói csodálkoztak szerencséje balrafordulásán, ez nem volt titokzatos dolog a király előtt. Egy ilyen órának az előérzete gyakran betöltötte szívét. Csodálkozott, hogy Isten ilyen hosszú ideig elnéző volt bűneivel szemben és késlekedett a kiérdemelt büntetéssel…
Sok gonosztevő mentegette már a saját bűnét Dávid bukására való hivatkozással, de milyen kevesen vannak, akik tanúbizonyságot tesznek Dávid bűnbánatáról és megalázkodásáról is. Nagyon kevesen hordozzák el olyan türelemmel és állhatatossággal a feddést és megtorlást, mint ahogy azt ő tette.” – PP 687.
Hétfő
május 19.
2. KESERŰ KÖVETKEZMÉNYEK
a. Hogyan hatottak Dávid személyiségére bűnei? Zsol 51:5,19.
„Dávidban nagy változás ment végbe. Lelkileg megtört bűne tudatától és annak messzire kiható következményeitől. Megalázottnak érezte magát alattvalói szemében. Befolyása meggyengült.” – PP 674.
b. Dávid bűnös viselkedése, hogyan vezetett oda, hogy elvesztette tekintélyét a nép előtt, és főleg a fiai előtt? Zsol 27:6-7. Milyen következményekkel járt ez nem sok idő múlva, és miért? 2Sám 12:14.
„Most azonban alattvalói, mivel tudomást szereztek bűnéről, maguk is szabadabban vétkeztek. Tekintélye – hogy tiszteletet és engedelmességet kapjon fiaitól – saját családjában is lecsökkent. Bűnének tudata csendben maradásra késztette akkor, amikor a bűnt kárhoztatnia kellett volna. Erőtlen lett ahhoz is, hogy saját családjában érvényt szerezzen az igazságnak. Rossz példája befolyást gyakorolt fiaira és Isten nem lépett közbe, hogy a következményeket elhárítsa.
Így gyalázták meg Istent és az Ő szavát, lelküket megkeményítették a hitetlenségben és sokan a kegyeskedés álruhájában merészek lettek a bűnben.” – PP 673-674.
c. Miért engedte meg Isten, hogy a Bibliában meg legyen örökítve Dávid bukásának a története? 1Kor 10:12.
„Azok, akik Dávid példájára való hivatkozással próbálják bűnüket kisebbíteni, tanulják meg a Biblia feljegyzéséből, hogy Isten törvénye áthágásának, a bűnnek az útja bizony nagyon kemény. Bár a bűnösök éppen úgy, mint Dávid, elfordulhatnak a gonoszság útjáról, a bűn következményeinek elhordozását még ebben az életben keserűnek és keménynek találják.
Dávid elbukásának történetét Isten figyelmeztetésnek szánta, mert még azok sem érezhetik magukat biztonságban, akiket Isten felettébb megáldott és pártfogolt, ha elhanyagolják az éberséget és az imádkozást.” – PP 674.
Kedd
május 20.
3. A BÜNTETÉSKÉNT KAPOTT LÁZADÁS
a. Hogyan bosszulta meg Dávid fia, Absolon azt a bűnt, amit Amnon követett el a testvére ellen? 2Sám 13:28-29. Mi történt három évvel később, miután Absolon elmenekült Dávid elől? 2Sám 13:37-39; 14:23-24,28.
b. Miután Absolon látszólag kibékült az ő atyjával, hogyan „nyerte meg alattomban” az Izrael népének a „szívét”? 2Sám 14:33; 15:1-6. Hogyan viselkedett Dávid, ami előkészítette Absolon lázadását? Préd 8:11.
„Joáb befolyására Absolon ismét találkozhatott atyjával. Noha látszólag megbékültek, de a fiú folytatta becsvágyó terveit. Úgy viselkedett, mint király és királyi udvartartást tartott fenn. Nagyon sok szekere és lova volt, ötven férfi futott előtte. Miközben a király egyre inkább hajlott és vágyott a visszavonulásra és magányra, addig Absolon serényen kereste a nép kegyét.
Dávid közömbössége és határozatlansága alattvalóira is átterjedt. Hanyagság és késlekedés jellemezte az igazságszolgáltatást. Absolon az elégedetlenség minden okát mesterien a maga javára fordította.” – PP 680-681.
c. Milyen utasítást juttattak el Absolon hírnökei Izrael minden törzsének? 2Sám 15:10. Amikor Dávid meghallotta Absolon lázadásának a hírét – hogy ne okozzon vérontást Jeruzsálemben – hogyan döntött és mit cselekedett? 2Sám 15:13-14.
„Dávidot felriasztotta és megdöbbentette a hír, hogy trónja közvetlen közelében lázadás van kitörőben. Saját fia, az a fia, akit szeretett, és akiben megbízott, elragadja tőle a koronát, és kétségtelenül elveszi az életét is. Ebben a nagy veszélyben Dávid lerázta magáról levertségét, amely olyan régóta rátelepedett és a korábbi évek lelkületével felkészült, hogy szembeszálljon e rettenetes veszedelemmel… Döntött. A háború borzalmai nem érhetik az Isten által kiválasztott várost. Elhatározta, elhagyja Jeruzsálemet, és azután próbának teszi ki népe hűségét azzal, hogy alkalmat ad nekik az ő megsegítésére.” – PP 682-683.
Szerda
május 21.
4. A LÁZADÁS ELFOJTÁSA
a. Miért küldte Dávid vissza több barátját is Jeruzsálembe, amikor menekült szolgáival?
1. Először is azokat a férfiakat küldte vissza, akik a frigyládát hordozták. 2Sám 15:24-25,29.
„Isten, aki a kérubok között lakozott, ezt mondta Jeruzsálemről: ’Ez lesz nyugvóhelyem örökre’ (Zsol 132:14). Isteni felhatalmazás nélkül nem volt joga sem a papnak, sem a királynak arra, hogy Isten jelenlétének jelképét eltávolítsa onnan.” – PP 684.
2. Azután Khúsait küldte el. 2Sám 15:32-37. Mi volt Khúsai tanácsa, és miért? 2Sám 17:7,14-16,23.
„Ebben a szerencsétlenségben Dávid ismét kénytelen volt felismerni saját bűnének a következményeit. Akhitófelt, aki a legravaszabb és legügyesebb politikus vezéregyéniség volt, a családján esett szégyen miatti bosszúvágy sarkallta elpártolásra. Bethsabé ugyanis az unokája volt…
Dávid kérésére Khúsai visszatért Jeruzsálembe, hogy felajánlja szolgálatait Absolonnak és meghiúsítsa Akhitófel ravasz tanácsait.” – PP 685.
b. Mit mondott Dávid egy katonájának, aki meg akarta ölni azt az embert, aki Dávidot szidalmazta? 2Sám 16:9,11-12.
„Az a lelkület, amely arra ösztönzi az embert, hogy diadalmaskodjék olyan valaki felett, becsméreljen vagy megszomorítson olyan valakit, akit szerencsétlenség ért, az Sátán lelkülete.” – PP 686.
c. Hogyan osztotta szét Dávid a haderőit, hogy folytathassa menekülését, és milyen utasításokat adott katonáinak Absolonnal kapcsolatban? 2Sám 17:24; 18:1-2,5.
Csütörtök
május 22.
5. TOVÁBBI TANULSÁG A MAI IZRAEL RÉSZÉRE
a. Hogyan végződött a csata a királyi haderő és a lázadó sereg között? 2Sám 18:7-8.
b. Milyen sorsra jutott Absolon, a lázadás felbujtója? 2Sám 18:9-11, 14,16-17.
c. Mint akik az evangélium hirdetői, milyen tanulságot vonhatunk le Absolon történetéből? Rm 15:4.
„Az ősi Izraelt sokszor próbára tették a lázadó zúgolódók… Sok esetben közismert férfiak, Izrael uralkodói fordultak szembe Isten gondviselő vezetésével, s akarták nekidühödten lerombolni azt, amit valamikor pedig ők építettek fel nagy lelkesedéssel. Mi is sokszor láttunk ilyet megismétlődni tapasztalataink során… Az egyház előtt még nehéz, nyugtalan idők állnak. Lesz még olyan idő, amikor zsákruhába öltözve fog prófétálni. De bár eretnekségekkel és zaklatásokkal kell majd szembeszállnia, a hitetlenekkel és hitehagyókkal kell megküzdenie, Isten segítségével mégis a Sátán fejére fog taposni. Istennek lesz olyan népe, amely oly igaz, megbízható lesz, mint az acél, s olyan szilárd hite lesz, mint a gránitszikla.” – 4B 594.
Péntek
május 23.
SZEMÉLYES ÁTTEKINTŐ KÉRDÉSEK
1. Amikor Nátán próféta azt mondta Dávid királynak: „Te vagy az az ember,” milyen feddés volt ez a király részére?
2. Beszélj Dávid király legnagyobb botlásának a következményeiről, ami az ő uralkodása alatt történt!
3. A Dávid király hírnevén esett komoly csorba, hogyan feddés a zsidó-keresztény vallás számára is?
4. Milyen céllal engedte meg Isten, hogy Dávid bukásának a története meg legyen örökítve a Bibliában?
5. Milyen értelemben figyelmeztetés Absolon feljegyzett története a gyülekezet vezetői, az evangélisták, és általában minden hívő részére?