Kwasiɖagbe
Anyɔnyɔ 29 lia
1. KRISTO ƑE NUSRƆ̃LAWO
a. Amekawoe nye ŋutsu etɔ̃ siwo ŋkɔe nye “Yakobo” siwo de ha kple Kristo—eye wo dometɔ kae míedea dzesii zi geɖe? Mateo 10:2, 3; 13:55.
b. Yɔ ɣeyiɣi tɔxɛ aɖewo siwo me Yakobo, Yohanes nɔvi, to kple Yesu. Luka 8:51–55; Mateo 17:1, 2; Marko 14:32–34 .
“Yohanes, Zebedeo vi, nye nusrɔ̃la eve gbãtɔ siwo dze Yesu yome la dometɔ ɖeka tsã. Woa kple nɔviaŋutsu Yakobo nɔ ƒuƒoƒo gbãtɔ siwo gblẽ nuwo katã ɖi hena Eƒe subɔsubɔdɔa la dome kpɔ. Dzidzɔtɔe la, wogblẽ aƒe kple xɔlɔ̃wo ɖi be yewoanɔ Eyama gbɔ; wozɔ heƒo nu kplii kpɔ; wonɔ Eyama gbɔ le aƒea me le adzame, kple le dutoƒo takpekpewo me. Ena woƒe vɔvɔ̃wo nu fa, ɖe wo tso afɔku me, ɖe woƒe fukpekpewo dzi kpɔtɔ, fa akɔ na woƒe nuxaxa, eye wòtsɔ dzigbɔɖi kple veveseseɖea fia nu wo, vaseɖe esime wòdze abe woƒe dziwo do ƒome kple Etɔ ene, eye le woƒe lɔlɔ̃ ƒe dzonɔameme me la, wodi vevie be yewoate ɖe Eŋu wu le Eƒe fiaɖuƒe me.”— The Desire of Ages, axa 548.
“Le abɔa ƒe mɔnu gbɔ la, Yesu gblẽ nusrɔ̃laawo katã ɖi, negbe etɔ̃ ko, eye wògblɔ na wo be woado gbe ɖa ɖe wo ɖokui kple Eyama ta. Enɔ Petro, Yakobo, kple Yohanes gbɔ, eye wòge ɖe eƒe xɔ siwo me ame aɖeke mele o me. Nusrɔ̃la etɔ̃ siawo nye Kristo ƒe xɔlɔ̃ kplikplikpliwo. . . . Fifia le Eƒe ʋiʋli gã la me la, Kristo di vevie be woanɔ ye gbɔ. Zi geɖe la, wotsi zã ɖeka kplii le gbɔɖemeƒe sia.”—Ibid. , axa 686.
Dzoɖagbe
Anyɔnyɔ 30 lia
2. KPLU NONO
a. Ƒo nu tso Yakobo, Zebedeo vi, kple nɔviaŋutsu, Yohanes, ƒe taɖodzinu gbãtɔ ŋu. Marko 10:35–38 .
“Le mɔnukpɔkpɔ ɖesiaɖe si ate ŋu adzɔ me la, Yohanes va xɔ ɖe eteƒe le Ðela la yome, eye Yakobo di vevie be woade bubu ye ŋu to kadodo kplikplikpli ma ke me kple Eyama.
“Wo dada nye Kristo yomedzela, eye wòsubɔe faa tso eƒe nunɔamesiwo me. Esi vidada lɔ̃ viaŋutsuwo eye wòdi vevie be yeaxɔ ŋkɔ ta la, edzroa teƒe si ŋu bubu le wu le fiaɖuƒe yeyea me na wo. Le esia ta ede dzi ƒo na eya ma be woabia nu.
“Dada la kple viaŋutsuwo va Yesu gbɔ ɖekae, henɔ biabiam be wòalɔ̃ ɖe kukuɖeɖe aɖe si dzi woƒe dzi ɖo la dzi.
“ ‘Nukae miedi be mawɔ na mi?’ Ebia nya.
“Dada la ɖo eŋu be, ‘Na vinyeŋutsu eve siawo, ɖeka nanɔ Wò ɖusime, eye evelia nanɔ miame, le Wò Fiaɖuƒe la me.’
“Yesu doa dzi na wo tufafatɔe, eye megbea mo na wo ɖokuitɔdidi le didi be yewole yewo nyom wu yewo nɔviwo o. Exlẽa woƒe dziwo, Enya alesi gbegbe woƒe kutrikuku ɖe Eyama ŋui. Woƒe lɔlɔ̃a menye amegbetɔ ƒe lɔlɔ̃ dzro aɖe ko o; togbɔ be eƒe amegbetɔ ƒe mɔ ƒe anyigbadzinɔnɔ ƒo ɖii hã la, enye sisi tso Eya ŋutɔ ƒe lɔlɔ̃ si xɔa ame ɖe agbe ƒe vudo me. Magbe nya na ame o, ke boŋ wòade to eye wòakɔ eŋu. Egblɔ be, ‘Ðe miate ŋu ano kplu, si me mano la, eye miate ŋu axɔ nyɔnyrɔ kple nyɔnyrɔxɔxɔ si metsɔ nyɔnyrɔe la?’ Woɖoa ŋku Eƒe nya ɣaɣlawo dzi, si fia asi dodokpɔ kple fukpekpe, ke hã woɖoa eŋu kakaɖedzitɔe be, ‘Míete ŋu.’ Woabui be enye bubu gãtɔ kekeake be yewoaɖo kpe yewoƒe nuteƒewɔwɔ dzi to nusiwo katã adzɔ ɖe yewoƒe Aƒetɔ dzi la gbɔgblɔ me.
“ ‘Miano Nye kplu vavã, eye woanyrɔ mi kple nyɔnyrɔxɔxɔ si metsɔ nyɔnyrɔe la,’ Egblɔ; le Eŋkume atitsoga ɖe fiazikpui teƒe, vɔ̃ɖitɔ eve siwo nye Eƒe zɔhɛ le Eƒe ɖusime kple eƒe miame.”— The Desire of Ages, axa 548, 549.
b. Abe ale si tututu Kristo gblɔe ɖi ene la, nukae dzɔ ɖe Yakobo kple nɔvia Yohanes dzi le Aƒetɔ la ƒe dziƒoyiyi megbe? Dɔwɔwɔwo 12:1, 2; Nyaɖeɖefia 1:9 .
“Ele be Yohanes kple Yakobo nakpɔ gome kple woƒe Aƒetɔ le fukpekpe me; ɖeka, nɔviawo dometɔ gbãtɔ si tsɔ yi tsrɔ̃; evelia, edo dzi le agbagbadzedze, vlododo kple yometiti me didi wu wo katã.”—Ibid., 549.
Braɖagbe
Kele 1 lia
3. AMEKAE ŊLƆ LƐTA LA?
a. Aleke Gbɔgbɔa ƒonu ɖe Yakobo, Alfeo vi—si nye ame wuieveawo dometɔ ɖeka (gake menye Yohanes nɔvi Zebedeo o) ŋtsi ? Marko 15:40 .
“Levi Mateo, nudzɔla, si woyɔ tso asitsadɔ kple ɖokuibɔbɔ na Roma me la nɔ anyi; Simon veviedonula, si nye fiaɖuƒea ƒe ŋusẽ ƒe futɔ si meɖea asi le nu ŋu o; Petro si mewɔa nu kpata, si tsia dzi ɖe eɖokui ŋu, si ƒe dzi doa vivi ɖe ame ŋu, kple nɔviaŋutsu Andrea; Yuda Yudatɔ, ame si ƒe mo kɔ, si si ŋutete le, eye wònye ame vɔ̃ɖi; Filipo kple Toma, nuteƒewɔlawo kple veviedonula, evɔ woƒe dzi menɔa blewu le xɔse me o; Yakobo suetɔ kple Yuda, siwo mexɔ ŋkɔ boo le nɔviwo dome o, gake ŋutsu siwo ŋu ŋusẽ le, siwo ƒe vodadawo kple woƒe nɔnɔme nyuiwo siaa nyo; Natanael, ɖevi si le anukwareɖiɖi kple kakaɖeamedzi me; kple Zebedeo viŋutsu siwo di vevie be yewoaxɔ ŋkɔ, siwo ƒe dzi lɔ̃a ame la.”— Education, axa 85, 86.
b. Nukatae wòlea be Yakobo ƒe agbalẽa ŋlɔla (si woyɔna be apostolo tso esime wònya Aƒetɔ la ŋutɔŋutɔ) anye Kristo nɔviŋutsu—eye aleke wòɖe eɖokui fia be yeƒe nɔnɔme trɔ to Aƒetɔ la ƒe ŋusẽkpɔɖeamedzi? Yakobo 1:1 (afã gbãtɔ).
“Nɔviawo mese Kristo gɔme nyuie o; elabena Menɔ abe woawo ene o. Ewɔ dɔ be yeaɖe fukpekpe ɖesiaɖe si wòkpɔ la ɖa, eye Ekpɔa dzidzedze ɣesiaɣi. Ga sue aɖe koe nɔ esi wòatsɔ ana, gake zi geɖe la, Etsɔa eya ŋutɔ ƒe nuɖuɖu bɔbɔe la naa amesiwo wòsusu be wohiã wu ye ŋutɔ. Nɔviaŋutsuwo se le wo ɖokui me be Eƒe ŋusẽkpɔɖeamedzi yi didiƒe ʋĩ tsɔ tsi tre ɖe yewo tɔ ŋu; elabena ne woƒo nu sesĩe na luʋɔ dahe, siwo bɔbɔ ɖe anyi, siwo wodo vloe la, Kristo di amesiawo ŋutɔ, eye wògblɔ dzideƒonyawo na wo. Ne le ƒomea ƒe ƒuƒoƒoa me la, Magate ŋu awɔe azɔ o la, Atsɔ tsi fafɛ kplu ana nuwɔwɔ wɔnublanui siwo wòdze agbagba be yeakpe ɖe wo ŋu la, eye emegbe wòatsɔ eya ŋutɔ ƒe nuɖuɖu ade wo asiwo me le ɖoɖoezizi me kple le adzame.”— This Day With God, axa 59.
c. Aleke Paulo ɖee fia be yedea bubu Yakobo, Yesu nɔviŋutsu ŋu? Galatiatɔwo 1:17–19; Dɔwɔwɔwo 21:18 .
Kuɖagbe
Kele 2 lia
4. NYA AÐEWO ME KƆKƆ
a. Nukae ɖee fia be Yakobo, Kristo nɔvi, nye ame si kpɔ ŋusẽ ɖe amewo dzi le aɖaŋuɖotakpekpe vevi aɖe me le hame gbãtɔa me? Dɔwɔwɔwo 15:5, 6, 13, 19, 20 .
“Le go sia me la, edze abe wotia Yakobo be wòanye amesi aɖe gbeƒã nyametsotso si dzi aɖaŋuɖoha la wɔ ene. Enye eƒe nya me tsotso be mele be woaƒoe ɖe kɔnuwɔwɔ ƒe sea, kple vevietɔ aʋatsotso ƒe ɖoɖoa nu ɖe Trɔ̃subɔlawo dzi, alo woakafui na wo gɔ̃ hã o. Yakobo di be yeawɔ dɔ ɖe ye nɔviawo ƒe susu dzi kple nyateƒe si wònye be, le tɔtrɔ ɖe Mawu ŋu me la, Trɔ̃subɔlawo wɔ tɔtrɔ gã aɖe le woƒe agbenɔnɔ me eye ele be woaɖɔ ŋu ɖo geɖe be woagatsɔ nyabiase siwo tɔtɔa ame eye ɖikeke le wo ŋu siwo le vevie boo o la naɖe fu na wo o, ne menye nenema o la dzi aɖe le wo ƒo le Kristo yome dzedze me.”— The Acts of the Apostles, axa 195.
b. Nya kae ame geɖe gblɔna—gake wònye vodada—si ŋu akpa vevi si Yakobo wɔ le aɖaŋuɖotakpekpe vevi sia me tsi tre ɖe eŋu? Mateo 16:18 .
“Yakobo nye zimenɔla le aɖaŋuɖotakpekpea me, eye eƒe nyametsotso mamlɛtɔe nye be, ‘Eyaŋuti nye la mebu bena, míagaɖe fu na wo, amesiwo tso Trɔ̃subɔlawo dome va ɖe Mawu gbɔ la o.’
“Esia wu nyamedzodzroa nu. Le go sia me la, míegbe nufiafia si le Roma Katoliko-ha la si be Petroe nye hamea ƒe ta la. Amesiwo, abe papawo ene, gblɔ be yewoe va xɔ ɖe eteƒe la, Ŋɔŋlɔ me gɔmeɖoanyi aɖeke mele wo si na woƒe aʋatsokaka o. Naneke mele Petro ƒe agbe me si na mɔɖeɖe nya si wogblɔ be wodoe ɖe dzi wu nɔviaŋutsuwo abe Dziƒoʋĩtɔ la ƒe kpeɖeŋutɔ ene o. Ne ɖe amesiwo wogblɔ be wonye Petro teƒenɔlawo srɔ̃ eƒe kpɔɖeŋu la, anye ne woƒe dzi adze eme ɣesiaɣi be yewoanɔ tasɔsɔ kple wo nɔviwo .”—Ibid., axa 194, 195.
“Ðela la metsɔ nyanyui la ƒe dɔa de asi na Petro ɖeka ko o. Le ɣeyiɣi aɖe megbe, esi wògbugbɔ gblɔ nya siwo wogblɔ na Petro la, etsɔ wo wɔ dɔe na hamea tẽ. Eye wogblɔ nya ma ke le nyateƒe me na ame wuieveawo hã abe xɔsetɔwo ƒe ha la teƒenɔlawo ene. Ne ɖe Yesu tsɔ ŋusẽ tɔxɛ aɖe de asi na nusrɔ̃lawo dometɔ ɖeka wu bubuawo la, mele be míakpɔe be wole nya hem zi geɖe le amesi wòle be wòanye gãtɔ ŋu o. Woabɔbɔ wo ɖokui ɖe woƒe Aƒetɔ ƒe didi nu, eye woade bubu amesi wòtia ŋu .”— The Desire of Ages, axa 414.
Yawoɖagbe
Kele 3 lia
5. MAWU ƑE ISRAEL
a. Amekawoe woŋlɔ lɛta sia na—eye aleke wòbua amesiwo katã xɔ Yesu be enye Aƒetɔ la ɖe emee? Yakobo 1:1 (afã evelia); Galatiatɔwo 3:27–29.
“Woaxlẽ ame geɖe siwo menye Abraham ƒe dzidzimeviwo le ŋutilã me o la le Mawu ƒe Israel la dome.”— Prophets and Kings, axa 367.
“Kristo ƒe agbenɔnɔ ɖo subɔsubɔha aɖe si me ameƒomevinyenye aɖeke mele o, subɔsubɔha si dzi Yudatɔ kple Trɔ̃subɔla, ablɔɖeviwo kple kluviwo, do ƒome le le nɔviwo ƒe habɔbɔ ɖeka me, si sɔ le Mawu ŋkume.”— Testimonies for the Church, babla 9, axa 191.
“Kristotɔnyenye wɔa ɖekawɔwɔ ƒe kadodo sesẽ aɖe le aƒetɔ kple kluvi, fia kple etevi, nyanyuigblɔla kple nuvɔ̃wɔla si wobɔbɔ ɖe anyi, si kpɔe be Kristo me kɔ ye ŋu tso nuvɔ̃ me la dome.”— The Acts of the Apostles, axa 460.
b. Le nyagblɔɖi me la, ŋkɔ kae wotsɔ na gbɔgbɔ me Israel mamlɛa—eye aleke woɖɔ nusi me woto do ŋgɔ na Kristo ƒe tɔtrɔgbɔ? Nyaɖeɖefia 7:4 .
“Eteƒe medidi o míese Mawu ƒe gbe abe tsi geɖewo ene, si na Yesu ƒe vava ƒe ŋkeke kple gaƒoƒo mí. Ame kɔkɔe gbagbe siwo ƒe xexlẽme nye ame 144,000 la nya gbea eye wose egɔme, evɔ ame vɔ̃ɖiwo ya susui be dziɖegbe kple anyigbaʋuʋue. . . .
“Wotre ame 144,000 la katã nu eye wowɔ ɖeka bliboe. Woŋlɔ nyawo ɖe woƒe ŋgonu be Mawu, Yerusalem Yeye, kple ŋutikɔkɔe ɣletivi aɖe si me Yesu ƒe ŋkɔ yeyea le. Le míaƒe dzidzɔ, kɔkɔe nɔnɔme me la, ame vɔ̃ɖiwo doa dziku, eye wodzia ŋtasesĩe tɔe be yewoale mí ade gaxɔ me, esime míedoa asi ɖe dzi le Aƒetɔ la ƒe ŋkɔ me la , wodzea anyigba wɔnamanɔŋui. Emegbe Satana ƒe ƒuƒoƒea nyae be Mawu lɔ̃ mí, amesiwo ate ŋu aklɔ mía nɔewo ƒe afɔ, eye woado gbe na nɔviawo kple nugbugbɔ kɔkɔe, eye wode ta agu le míaƒe afɔ nu.”— Testimonies for the Church, babla 1, axa 59.
Fiɖagbe
Kele 4 lia
AME ÐOKUI ƑE NYABIASEWO
1. Aleke Yakobo, Zebedeo vi, tsi va zu Kristotɔ geɖe wu?
2. Aleke Yakobo, si nye Yesu nɔviŋutsu, va tsi va zu Kristotɔ geɖe wu?
3. Kpeɖodzi kawoe le Ŋɔŋlɔawo me ɖee fia be menye Petroe nye tatɔ na apostolowo o?
4. Aleke Paulo ɖe Kristotɔwo katã ƒe ɖekawɔwɔ kple asixɔxɔ si sɔ la me?
5. Nukae ɖe Mawu ƒe gbɔgbɔ me Israel ƒe aʋadziɖuɖu mamlɛtɔ fia?