A valódi, õszinte bûnbánat arra indítja az embert, hogy elismerje bûneit és megvallja azokat. „A megtérésnek és megalázkodásnak azon õszinte példái, melyek Isten Igéjében foglaltatnak, olyan bûnvalló lelkületet nyilatkoztatnak ki elõttünk, amelyben nincs mentegetõzés vagy önigazultság. Pál apostol sem takargatja, szépíti vagy kisebbíti bûneit, hanem inkább a legsötétebb színekben rajzolja fel azokat.” – Jézushoz Vezetõ Út, 28. János apostol írja: „Ha azt mondjuk, hogy nincsen bûn mibennünk, magunkat csaljuk meg és igazság nincsen mibennünk. Ha megvalljuk bûneinket, hû és igaz, hogy megbocsássa bûneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól” (1 János 1:8-9). Ez egy csodálatos ígéret: ha megvalljuk bûneinket, megbocsátást nyerünk és megtisztulunk.

Miután megbánjuk és megvalljuk bûneinket, arra vagyunk indíttatva, hogy megtérjünk. A megtérés egy teljes 180°-os fordulat az életünkben, az ellenkezõ irányban továbbhaladva. Az Úr hív minket, hogy forduljunk el a világtól felé készségesen, és nem kényszerbõl:

„De még most is így szól az Úr: Térjetek meg hozzám teljes szívetek szerint; böjtöléssel is, sírással is, kesergéssel is. …s szíveteket szaggassátok meg, ne ruháitokat, úgy térjetek meg az Úrhoz, a ti Istenetekhez; mert könyörülõ és irgalmas õ; késedelmes a haragra és nagy kegyelmû, és bánkódik a gonosz miatt” (Jóel 2:12-13).

„Változás áll be életünkben és szokásainkban.” – Jézushoz Vezetõ Út, 39.

Ez nem csak egy kis fejlõdés a lelki életünkben, hanem egy teljes változás.

„Mindaddig nincs bizonyítéka a megtérésnek, míg új életet nem eredményezett. Ha a bûnös az Istennek tett fogadalmait megadja, ha megtéríti, amit elrabolt, ha bûneit beismeri és szereti Istent és embertársait, csakis akkor lehet bizonyos benne, hogy átment a halálból az életre.” – Jézushoz Vezetõ Út, 40.

Ahogy már olvashattuk ezen imahét során, csak a megvallott és elhagyott bûnök lesznek kitörölve az élet könyvébõl. A bûnök eltörlésének meg kell valósulnia, mielõtt elnyerjük a „felüdülést” – a „késõi esõt”.

„Nem lesz kisebb az az erõ, amivel Isten az evangélium hatalmas munkáját lezárta, mint amilyennel ezt a munkát elindította. A próféciák, amelyek az evangélium hirdetésének kezdetén a korai esõ kiáradásában teljesedtek, a lezárulásakor a késõi esõben ismét teljesedni fognak. Ez a ’felüdülés ideje’, amelyet Péter apostol elõre látott, amikor ezt mondta: ’Tartsatok tehát bûnbánatot és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bûneitek [a vizsgálati ítéletkor]; hogy eljöjjön az Úrtól a felüdülés ideje, és elküldje Jézust’ (Apostolok Cselekedetei 3:19-20).” – A Nagy Küzdelem, 544.

Amikor a korai esõ kiáradt pünkösd napján, a tanítványok nagy többsége összegyûlt egy helyen, a felházban. Mit csináltak ott tíz napig? A Biblia elmondja nekünk:

„Ezek mindnyájan egy szívvel-lélekkel foglalatosak valának az imádkozásban és a könyörgésben, az asszonyokkal és Máriával, Jézusnak anyjával, és az õ atyjafiaival együtt” (Apostolok Cselekedetei 1:14).

„Az elõkészület ideje a mélységes, komoly töredelem és az önvizsgálat napjai voltak számukra. …rezték lelki szegénységüket és felülrõl, az Úrtól kérték a kenetet, mely alkalmassá teszi õket a lélekmentési munkára. Nemcsak a maguk számára kértek áldást, hanem könyörögtek mások lelki üdvéért is.” – Az Apostolok Története, 25.

Ennek beteljesedésérõl olvashatunk az Apostolok Cselekedetei 2:1-4. versekben.

„A Szentlélek ígérete nem korlátozódik sem korra, sem fajra. Krisztus kijelentette, hogy Lelkének szent befolyásában követõi a világ végezetéig részesülnek. Kezdve pünkösd napjától mind a mai napig, el is küldte a Vigasztalót mindazoknak, akik életüket Krisztus szolgálatára szentelték.” – Az Apostolok Története, 33.

Annak ellenére, hogy ma is adatik nekünk a Szentlélek egy bizonyos mértékben, hogy tanítson és elvezessen minden igazságra, akkor is szükség van a megígért késõi esõre az Isten munkájának befejezéséhez és az örökkévaló evangélium hirdetésének befejezéséhez . Ez az ígéret fog beteljesedni:

„…s lészen azután, hogy kiöntöm lelkemet minden testre, és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok; véneitek álmokat álmodnak; ifjaitok pedig látomásokat látnak. Sõt még a szolgákra és szolgálóleányokra is kiöntöm azokban a napokban az én lelkemet” (Jóel 2:28-29).

Amikor azt a szót olvassuk Jóel próféta könyvében, hogy „azután”, megértjük, hogy az utolsó napokban egy nagy munkát kell elvégeznünk, mielõtt a Szentlélek a legnagyobb mértékben kiáradna ránk. Jóel 2. fejezetének elõzõ verseiben a próféta világosan bemutatja azt a munkát, amelyet el kell végezni a késõi esõ kiárasztása elõtt:

„Gyûjtsétek össze a népet, szenteljétek meg a gyülekezetet; hívjátok egybe a véneket, gyûjtsétek össze a kisdedeket és a csecsszopókat; menjen ki a võlegény az õ ágyasházából és a menyasszony is az õ szobájából. A tornác és az oltár között sírjanak a papok, az Úr szolgái, és mondják: Légy kegyelmes, óh Uram, a te népedhez, és ne bocsásd szidalomra a te örökségedet, hogy uralkodjanak rajtok a pogányok. Miért mondanák a népek között: Hol az õ Istenök? Erre buzgó lõn az Úrnak szeretete az õ földe iránt, és kegyelmezett az õ népének” (Jóel 2:16-18).

Senki nem fogja elnyerni a „felüdülést” vagy a „késõi esõt”, ha a bûnei nem lesznek eltörölve. Szomorú ezt mondani, de mégis sokan lesznek, akik azt várják, hogy elnyerjék ezt a nagy áldást bûnös állapotukban, bûnbánat és megtérés nélkül, azt várva, hogy majd a késõi esõ idején megváltoznak. Az ilyen esetek reménytelenek, ahogy azt a következõkben olvashatjuk:

„Láttam, hogy sokan elmulasztják a szükséges elõkészületet és a ’felüdülés’ és a ’késõi esõ’ idejét várják, mely õket alkalmassá tegye, hogy az Úr napján megállhassanak és színe elõtt élhessenek. Óh, hány embert láttam minden oltalom nélkül a szomorúság idején! Elhanyagolták a szükséges elõkészületet, ezért nem nyerhették el a felüdülést sem, ami pedig feltétele annak, hogy megállhassanak a szentséges Isten színe elõtt… Láttam, hogy nem lehet a ’felüdülés’ részese, aki nem gyõzött minden bûn, büszkeség, önzés, világ szeretete, hazug szó vagy cselekedet felett.” – Tapasztalatok, Látomások, 72-73.

„Akik halogatják az ítéletre való felkészülést, azok nem fognak elkészülni sem a nyomorúság idején, sem késõbb. Esetük reménytelen.” – A Nagy Küzdelem, 552.

„Mindennap kérnünk kell, hogy Isten Lelke világítson meg, és hogy végezze el munkáját lelkünkön és jellemünkön. Óh mily sok idõt pazaroltunk el azáltal, hogy figyelmünket haszontalan dolgokkal kötöttük le! Bánjátok meg bûneiteket és térjetek meg, hogy ezek eltöröltessenek, amikor a felüdülés ideje eljön az Úr színétõl!” – A Szentlélek Eljõ Reátok, 319.

„Ma kell megtisztítanotok edényeteket, hogy készek legyetek a mennyei harmat felfogására, a késõi esõ záporaira. A késõi esõ jönni fog, és Isten áldása ki fog töltetni mindazokra, akik megtisztultak minden szennytõl. Jelenlegi feladatunk az, hogy lelkünket odaszánjuk Krisztusnak, hogy elkészülhessünk az Úrtól jövõ felüdülés idejére – a Szentlélek keresztségére.” – The Review and Herald, March 22, 1892.

„Mielõtt Isten utoljára látogatná meg ítéletével a földet, az Úr népe között olyan lelki ébredés lesz, amire az apostoli idõk óta nem volt példa. Isten Lelke és ereje kiárad népére.” – A Nagy Küzdelem, 413.

„Ahogy Krisztus testének tagjai utolsó küzdelmükhöz közelednek, a ’Jákób nyomorúságának idejéhez’, úgy növekednek Krisztusban és nagy mértékben részesülnek Lelkébõl. Amikor a harmadik angyal üzenete hangos kiáltássá duzzad, és nagy hatalom és dicsõség kíséri a záró munkát, akkor fog részesülni ebben a dicsõségben Isten hûséges népe. A késõi esõ fogja felébreszteni és megerõsíteni õket, hogy megállják helyüket a nyomorúság idején. Arcukat a harmadik angyalt kísérõ fényesség dicsõsége fogja beragyogni.” – The Review and Herald, May 27, 1862.

„Ti is, Sionnak fiai! Örvendezzetek és vigadjatok az Úrban, a ti Istenetekben; mert megadja néktek az esõt igazság szerint, és korai és kései esõt hullat néktek az elsõ hónapban” (Jóel 2:23).

„…s lészen az utolsó napokban, ezt mondja az Isten, kitöltök az én Lelkembõl minden testre: és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok, és a ti ifjaitok látásokat látnak, és a ti véneitek álmokat álmodnak. …s éppen az én szolgáimra és szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban az én Lelkembõl, és prófétálnak” (Apostolok Cselekedetei 2:17-18).

„A nagy nyomorúság idején megteltünk Szentlélekkel és arra késztetett minket, hogy kivonuljunk és nagyobb buzgalommal hirdessük a szombatot.” – Tapasztalatok, Látomások, 25.

„’A szomorúság idejének kezdete’, amirõl itt szó van, nem arra az idõre vonatkozik, midõn a csapások kiöntetnek, hanem arra a rövid idõre, ami kitöltésüket megelõzi, mialatt Krisztus még a szentélyben tartózkodik. Abban az idõben, mialatt az üdvösség mûve lezárul, eljön a szomorúság ideje a földre, amikor a nemzetek igen haragszanak, de még féken vannak tartva, hogy ne akadályozhassák a harmadik angyal munkáját. Ebben az idõben árad ki a ’késõi esõ’, illetve jõ el a felüdülés az Úr színe elõl, hogy erõt adjon a harmadik angyal hangos szavának, és hogy elõkészítse a szenteket, hogy megállhassanak a hét utolsó csapás idején.” – Tapasztalatok, Látomások, 89-90.

„Isten népe ekkorra befejezi munkáját. Az Úr rájuk árasztotta a ’késõi esõt’-t, elküldte nekik a ’felüdülés’-t, és õk felkészültek a próbákra. A mennyben angyalok sietnek ide, s oda. A földrõl visszatérõ angyal jelenti, hogy munkáját elvégezte. A végsõ próba ráköszöntött a világra, és akik a menny törvényeinek híven engedelmeskedtek, megkapták ’az élõ Isten pecsétjét’. Jézus ekkor befejezi közbenjárását a mennyei szentek szentjében.” – A Nagy Küzdelem, 546.

A Szentírást tanulmányozva, amely tartalmazza Isten csodálatos ígéreteit arra vonatkozóan, hogy megajándékoz minket Szentlelkével annak teljességében, meg kell értenünk, hogy a korai esõ idején a Szentlélek azoknak adatott, akik „mindnyájan egy akarattal együtt valának”. A késõi esõ idején Isten népének tapasztalata hasonló kell, hogy legyen. Zakariás könyvében ezt olvashatjuk:

„Kérjetek esõt az Úrtól a késõi esõ idején! Az Úr villámlást szerez, és záporesõt ad nékik, és kinek-kinek füvet a mezõn” (Zakariás 10:1).

Sokszor elolvastuk már ezt a bibliaverset, és nagyon kihangsúlyozzuk ezeket a szavakat: „Kérjetek esõt az Úrtól a késõi esõ idején!”, de elfelejtjük a vers utolsó részét, ami azt mondja, hogy az Úr ad záporesõt és „kinek-kinek füvet a mezõn”. Ezek az utolsó szavak mutatják, hogy mindenki, aki a mezõn (az egyházban) van, ami abban az idõben egy megtisztított egyház lesz, meg fogja kapni a késõi esõt. Azok, akik elhanyagolták, hogy felkészüljenek a késõi esõ áldásaira, már nem lesznek közöttük. Õk eltûnnek Isten maradék népe közül egy hatalmas rostálás által. Az Ihletés szava nagyon világosan mutatja be ezt:

„Isten rostálja népét. Tiszta és szent gyülekezetet kíván. Nem tudjuk, mi lakik az emberek szívében. De az Úr eszközöket adott, amelyekkel szeplõtlenül tarthatjuk egyházát.” – Bizonyságtételek, 1. kötet, 94.

„Egyesek kirostáltattak és elmaradtak az úton. A gondtalanok és közömbösek, akik nem csatlakoztak azokhoz, akik oly nagyra becsülték a gyõzelmet és lelkük üdvösségét, hogy állandóan könyörögtek és küzdöttek érte, nem nyerhették el a gyõzelmet, elmaradtak a többiektõl és helyüket azonnal mások foglalták el, akik sorainkba jöttek és lelkesedéssel ragadták meg az igazságot.” – Tapasztalatok, Látomások, 303.

„Mert megjelent az Isten idvezítõ kegyelme minden embernek, Amely arra tanít minket, hogy megtagadván a hitetlenséget és a világi kívánságokat, mértékletesen, igazán és szentül éljünk a jelenvaló világon: Várván ama boldog reménységet és a nagy Istennek és megtartó Jézus Krisztusunknak dicsõsége megjelenését” (Titus 2:11-13).

„Amikor az Üdvözítõ jelleme tökéletesen megnyilatkozik népe körében, Õ eljön, hogy magához fogadja õket. Minden keresztény kiváltsága nemcsak várni, hanem siettetni Urunk eljövetelét.” – Maranatha, 118.

„…s akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. …s akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljõni az ég felhõiben nagy hatalommal és dicsõséggel. …s elküldi az õ angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyûjtik az õ választottait a négy szelek felõl, az ég egyik végétõl a másik végéig” (Máté 24:30-31).

„Mikor pedig eljõ az embernek Fia az õ dicsõségében, és õvele mind a szent angyalok, akkor beül majd az õ dicsõségének királyiszékébe. …s elébe gyûjtetnek mind a népek, és elválasztja õket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktõl. …s a juhokat jobb keze felõl, a kecskéket pedig bal keze felõl állítja. Akkor ezt mondja a király a jobb keze felõl állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, amely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta” (Máté 25:31-34).

Ahogy olvasunk az elsõ tanítványok tapasztalatáról a kereszténység kezdetén, amikor elnyerték a korai esõt, láthatjuk, hogy akik a felházban voltak, együttesen részesültek a Szentlélek keresztségében. A gyülekezet többi tagja késõbb kapta meg, egyénenként.

Megtörténhet-e ez a mi idõnkben is? Beszélünk a késõi esõrõl és nagyon gyakran imádkozunk érte, mint a jövõben bekövetkezõ eseményért. Mikor fog ez beteljesedni? Az Úr hibája-e, hogy késik ez a nagyszerû áldás? A Biblia így szól: „Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szent Lelket azoknak, akik tõle kérik?” (Lukács 11:13).

Néhány hét múlva Isten maradék egyházának képviselõi össze fognak gyûlni. Ki fog-e áradni a Szentlélek a 2025. évi Generál Konferenciai küldöttgyûlésen? Elnyerhetõ lesz-e akkor a késõi esõ csodálatos ígérete? Kedves Hittestvéreim! Készüljünk fel erre a nagyszerû áldásra! Az Úr segíteni fog mindazoknak, akik vágynak a Szentlélek keresztségére. A Prófétaság Lelke így tanácsol minket:

„Isten angyalai figyelik a jellem átalakulását, mérik az erkölcsi értékeket. A próbaidõ már-már véget ér, ti mégsem álltok készen. Jaj, bárcsak lelketekbe égne az intés szava! Készüljetek! Készüljetek fel!” – Bizonyságtételek, 2. kötet, 401.

Mint az egyik szolgatársatok, szeretnék egy felhívást intézni mindazok számára, akik küldöttként fognak részt venni a Generál Konferencián 2025-ben: kérlek, menjetek a konferenciára üresen, minden elõzetes elképzeléstõl mentesen, komoly és alapos elõkészületekkel, békességben Istennel és emberekkel egyaránt, tiszta lelkiismerettel, és készen a Szentlélek keresztségére. Ki tudja, hogy teljesül-e majd ott a várva várt ígéret? …s mindannyian, hittestvéreim, akik nem vagyunk küldöttek, vizsgáljuk meg életünket, valljuk meg bûneinket és hibáinkat Istennek és egymásnak, kérjünk bocsánatot, hogy a bûneink eltöröltethessenek, és komolyan imádkozzunk a konferencia eredményességéért, hogy az Úr legyen jelen szolgáival és árassza rájuk gazdag áldásait. A Prófétaság Lelke így tanácsol minket:

„A keresztények hagyják abba egyenetlenkedéseiket, adják át magukat Istennek és vele együtt munkálkodjanak az elveszettek megmentéséért! Hittel kérjék Isten áldását, míg meg nem kapják! A Lélek kitöltése csak a ’korai esõ’ volt, és mégis csodálatos volt a hatása és eredménye. A ’késõi esõ’ eredménye azonban még bõségesebb lesz.” – Jézus …lete, 734.

„Ma kell átadnotok magatokat Istennek, hogy megüresítsétek magatokat az éntõl, az irigységtõl, a féltékenységtõl, a gonosz rágalmazástól, a versengéstõl és mindentõl, ami Isten szemében becstelenség! Ma kell megtisztítanotok edényeteket, hogy készek legyetek a mennyei harmat felfogására, a késõi esõ záporára. A késõi esõ jönni fog, és Isten áldása ki fog töltetni mindazokra, akik megtisztultak minden szennytõl. Jelenlegi feladatunk az, hogy lelkünket odaszánjuk Krisztusnak, hogy elkészülhessünk az Úrtól jövõ felüdülés idejére, a Szentlélek keresztségére.” – Isten Csodálatos Kegyelme, 205.

Ámen!