undefined
Jan. 6.
1. EGY ELŐKELŐ EMBER KERESI FEL JÉZUST
a. Ki volt Nikodémus? Milyen volt ő az emberek szerint? Jn 3:1, 10.
„Nikodémus magas bizalmi tisztséget töltött be a zsidó államban. Magasan képzett, nem mindennapi jellemmel megáldott, nagyrabecsült tagja volt a nemzeti tanácsnak. Másokkal együtt őt is felkavarta Jézus tanítása. Bár gazdag, művelt, nagyrabecsült ember volt, mégis különösen vonzódott a szegény Názáretihez.” – JÉ 131.
„Mint szigorú farizeus, büszke volt jó cselekedeteire. Köztiszteletnek örvendett jótékonysága és a templomi szolgálat fenntartása iránti bőkezűsége miatt, és úgy érezte, hogy biztosította Isten kegyét. Megijesztette egy olyan ország gondolata, amely túl tiszta ahhoz, hogy ő jelen állapotában megláthassa.” – JÉ 133.
b. Mikor kereste Nikodémus Jézust? Jn 3:2. e.r.
„Óvatosan megtudakolta, hova szokott a Megváltó visszavonulni az Olajfák hegyén, várt, amíg a város elcsendesedett, azután felkereste Őt.” – JÉ 132.
undefined
Jan. 27.
2. A SZEMÉLYES TALÁLKOZÁS
a. Mit mutat Jézus kedves megértése, hogy ilyen késői órában fogadta látogatóját? Zsol 31:21-22.
„Őszintén vágyott egy beszélgetésre Jézussal, de attól visszariadt, hogy nyíltan felkeresse Őt. Túlságosan megalázó lett volna egy zsidó vezető száMárca, ha elismeri, hogy egy még alig ismert tanítóval rokonszenvez. És ha látogatása a Magas Tanács tudomására jut, tettével megvetést, vádaskodást vont volna magára. A titkos beszélgetés mellett döntött tehát, így még mindig mentegetőzhet azzal, hogy nyílt látogatás esetén talán mások is követhetik példáját.” – JÉ 132.
b. Hogyan kezdte Nikodémus a beszélgetését Jézussal? Jn 3:2.
„Krisztus jelenlétében Nikodémust különös félelem fogta el, de ezt igyekezett higgadtság és méltóság látszata mögé rejteni. ’Mester – szólalt meg – tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul, mert senki sem teheti e jeleket, amelyeket te teszel, hanem ha az Isten van vele’ (Jn 3:2). Azt remélte, hogy ha Krisztus rendkívüli tanítói tehetségéről, hatalmas csodatévő erejéről beszél, ezzel jól előkészíti a beszélgetést. Szavaival bizalmas légkört akart teremteni, ezzel szemben valójában hitetlenségét árulta el. Nem ismerte el Jézust Messiásnak, csak Istentől küldött tanítónak.” – JÉ 132.
c. Milyen szavakkal lepte meg Krisztus egyből Nikodémust? Jn 3:3.
„Jézus, ahelyett, hogy figyelemre méltatta volna ezt a köszöntést, szemét a beszélőre emelte, mintha lelke mélyén olvasna. Végtelen bölcsességében az igazság egyik keresőjét látta maga előtt. Ismerte a látogatás célját, és abban a reményben, hogy elmélyítheti a hallgatójában Márc meglévő meggyőződést, egyenesen a tárgyra tért, és így szólt ünnepélyesen, mégis kedvesen: ’Bizony, bizony mondom néked, ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát’ (Jn 3:3).
Nikodémus azzal a gondolattal jött az Úrhoz, hogy eszmecserét folytasson vele, Jézus azonban közvetlenül az igazság alapelveire tért.” – JÉ 132.
undefined
Jan. 28.
3. AZ ÚJJÁSZÜLETÉS
a. Hogyan reagált Nikodémus arra, hogy Krisztus azt mondta neki, amire szüksége volt? Hozzá hasonlóan, miért van szükségünk mindannyiunknak az újjászületésre? Jn 3:4-8.
„Az újjászületés képe, amit Jézus használt, nem volt teljesen ismeretlen Nikodémus száMárca. Az izraelita hitre tért pogányokat gyakran hasonlították az újszülött gyermekhez. Ezért bizonyára megértette, hogy Krisztus szavait nem szó szerint kell vennie. De mivel izraelitának született, biztos volt benne, hogy helye van Isten országában. Úgy érezte, nem kell megváltoznia. Ezért lepődött meg a Megváltó szavain. Bosszantotta, hogy azok szinte közvetlenül rá vonatkoznak. A farizeus büszkesége küzdött az igazságot kutató ember őszinte vágyával. Csodálkozott, hogy Krisztus beszéde során nem veszi tekintetbe Izraelben betöltött vezető tisztségét.
Meglepetésében elvesztette önuralmát, és teljesen ironikusan válaszolt Krisztusnak: ’Mi módon születhetik az ember, ha vén?’ (Jn 3:4) Csakúgy, mint mások, amikor az igazság élesen a lelkiismeretéig hatolt, elárulta, hogy a testi ember nem fogadhatja be Isten Lelkének dolgait, mert semmi sincs benne, amire a lelki dolgok hatni tudnak, mivel a lelki dolgokat csak lelkileg lehet megérteni.
A Megváltó viszont nem ellenérvvel válaszolt. Ünnepélyes, nyugodt méltósággal emelte föl kezét, és még nagyobb bizonyossággal nyomatékosította a kellemetlen igazságot: ’Bizony, bizony mondom néked; Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába’ (Jn 3:5).” – JÉ 133.
b. Hogyan és mikor tud valaki újjászületni? Jn 1:12-13.
„De ’úgy szerette Isten e világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta’, hogy az ember megbékülhessen Istennel, és Krisztus érdemei által újra összhangba kerüljön Alkotójával. Az emberi szívnek Isten kegyelme által meg kell újulnia; felülről új életet kell kapnia. Ez a változás: az újjászületés, amely nélkül – mondja Jézus – az ember ’nem láthatja az Isten országát’.” – NK 416.
„Ezen egyszerű tény által, hogy Istenben hiszünk, a Szentlélek új életet szül szívünkben. Mint gyermekek, beleszületünk Isten családjába, és az Örökkévaló úgy szeret bennünket, ahogyan Fiát szereti.” – JVÚ 50.
undefined
Jan. 29.
4. MEGTISZTULÁS ÉS ÁTALAKULÁS
a. Mi jelképezi az újjászületéssel járó megtisztulást és átalakulást? Márck16:16. e.r.
„Isten átformáló ereje képes átalakítani örökölt és ápolt hajlamaikat, mert Jézus vallása felemelő. Az újjászületés átalakulást, Krisztus Jézusban való újjászületést jelent.” – BO 174.
„Krisztus a lelki országába való belépés jelképévé tette a keresztséget. Kifejezett feltétellé, melynek mindenkinek eleget kell tennie, ha azt kívánja, hogy elismerjék, mint az Atya, a Fiú és Szentlélek fennhatósága alatt állót. Mielőtt valaki otthonra lelne a gyülekezetben, mielőtt átlépné Isten lelki országának küszöbét, fel kell vennie Isten nevének pecsétjét: ’Az Úr a mi igazságunk.’ (Jer 23:6)
A keresztség ünnepélyes lemondás a világról. Akik keresztény életük legelején az Atya, a Fiú és a Szentlélek hármas nevében megkeresztelkednek, nyilvánosan kijelentik, hogy elhagyták Sátán szolgálatát, a királyi család tagjaivá, Isten gyermekeivé lettek. Engedelmeskedtek a parancsnak: ’Menjetek ki közülük, szakadjatok el tőlük, azt mondja az Úr, és tisztátalant ne illessetek.’ Beteljesedett számukra az ígéret: ’Leszek néktek Atyátok, és ti lesztek fiammá és lányaimmá, azt mondja a mindenható Úr.’ (2Kor 6:17-18)” – 6B 91.
b. Mi van megírva az emberi természet gonosz voltáról, és Isten tervéről, hogy átalakít bennünket? Jn 3:6; Jer 17:9; Ef 5:26-27.
„Lehetetlen, hogy saját erőnkből kimenekülhessünk a bűn örvényéből, amelybe beleestünk. Szívünk hajlamai gonoszak, és mi ezen változtatni nem tudunk… Nevelésnek és képzésnek, az akaratfejlesztésnek és igyekezetnek megvan a maga kellő hatásköre, de e tekintetben teljesen tehetetlen. Külsőleg kifogástalan magaviseletet előidézhetnek ugyan, de a szívet átalakítani és a cselekvés titkos rugóit megtisztítani nem tudják. Előbb egy felsőbb hatalomnak kell a szívben működnie; felülről jövő új életre van szükség, mielőtt a bűnös ember a szentség állapotába juthat. Ez a hatalom: Krisztus. Egyedül az Ő kegyelme képes a lélek holt erőit megeleveníteni és Istenhez, szentséghez vezetni.” – JVÚ 16.
undefined
Jan. 30.
5. ÚJ ÉLET ÉS MEGÚJULT TETTEK
a. Mit írtak később az apostolok az újjászületéssel járó szemléletváltozásról? Gal 2:20; 1Jn 2:15-17.
„Isten átformáló ereje képes átalakítani örökölt és ápolt hajlamaikat, mert Jézus vallása felemelő. Az újjászületés átalakulást, Krisztus Jézusban való újjászületést jelent.” – BO 174.
„[Pál] meggyőződése volt, hogy ha az embereket el lehetne vezetni a csodálatos áldozat megértésére, melyet a menny Felsége hozott, akkor minden önzés száműzve lenne szívünkből. Először arra az tisztségre tereli a figyelmet, melyet Krisztus a mennyben elfoglalt, az Atya kebelén. Majd később úgy jelenti ki Őt, amint leteszi dicsőségét, önként aláveti magát az ember természetének, összes megalázó állapotának, helyzeteinek, a szolga kötelességeit, felelősségeit vállalva magára, engedelmessé válva mindhalálig. A halál pedig a legszégyenteljesebb, a legvisszataszítóbb, a leggyalázatosabb, a leggyötrelmesebb volt: a kereszthalál. A keresztények el tudnak-e gondolkodni az Istennek ember iránti szeretete csodálatos megnyilvánulásain anélkül, hogy szeretet támadna szívükben, anélkül, hogy megértenék, hogy nem a magunkéi vagyunk? Ilyen Mestert igazán nem kellene kelletlenül, vonakodva, sajnálkozó, irigy, önző indokból szolgálnunk.” – 4B 458.
„Azt mondom nektek, amit Krisztus mondott Nikodémusnak: ’Újjá kell születnetek.’ (Jn 3:7) Akikben Krisztus él, nem vágynak arra, hogy a világ dicsekvését utánozzák. Mindenüvé magukkal viszik hitüket, szüntelenül arról tanúskodnak, hogy magasztosabb céljaik és nemesebb beszédtémáik vannak azoknál, amelyekben a világiak foglalatosak. Otthonunknak, öltözködésünknek, beszédünknek kell bizonyítaniuk, hogy Istennek szenteljük magunkat. Mekkora erő társulna azokhoz, akik így tanúsítanák, hogy mindenről lemondtak Krisztusért!” – 5B 138-139.
undefined
Jan. 31.
SZEMÉLYES ÁTTEKINTŐ KÉRDÉSEK
1. Nikodémus milyennek tartotta magát jó cselekedetei miatt?
2. Hogyan viselkedett Nikodémus Krisztus jelenlétében?
3. Mit jelent „újjászületni”?
4. Hogyan zajlik az újjászületés?
5. Milyen szemléletváltozás következik be az újjászületés következtében? Miért?