undefined
Feb. 9.
1. A TANÍTVÁNYOK KÖZÖTTI NÉZETELTÉRÉS
a. Milyen kérdés merült fel János tanítványai és a júdeaiak körében? Jn 3:25.
„János tanítványai ellenben féltékenykedni kezdtek Jézus növekvő népszerűségére. Készen álltak, hogy bírálják munkáját, amire röviddel ezelőtt találtak is alkalmat. Nézeteltérésük támadt a zsidókkal, hogy vajon a keresztség képes-e megtisztítani a lelket a bűntől. Azt állították, hogy a Jézus keresztsége alapvetően különbözik a Jánosétól. Nem sokkal ezután vitába keveredtek Krisztus tanítványaival arról, hogy milyen kifejezéseket helyes használni a keresztségkor, és végül van-e egyáltalán joga Jézusnak keresztelni.” – JÉ 140.
b. Hogyan fejezték ki János tanítványai irigységüket Krisztus munkája miatt? Milyen választ kaptak? Jn 3:26-27.
„János természeténél fogva részese volt az emberiség hibáinak, gyöngeségeinek, de az isteni szeretet érintése átalakította. A légkört, melyben élt, nem szennyezte önzés és becsvágy, távol állt tőle a féltékenységnek még a csírája is. Nem rokonszenvezett a tanítványok elégedetlenségével, hanem kinyilvánította, milyen világosan megértette a Messiáshoz való viszonyát, és milyen boldogan üdvözölte Azt, Akinek utat készített.” – JÉ 141.
undefined
Feb. 10.
2. JÁNOS KÜLDETÉSE
a. Miben nyilvánult meg, hogy János megértette küldetését? Jn 3:28-29.
„János barátként mutatkozik be, aki közvetítő a jegyesek között, egyengeti az utat a házassághoz. Mihelyt a vőlegény megkapja menyasszonyát, a barát küldetése beteljesedett. Együtt örvend azok boldogságán, akiknek egybekelését elősegítette. Hasonlóképpen János arra hivatott el, hogy az embereket Jézushoz irányítsa, és örült, hogy tanúja lehet a Megváltó sikeres munkájának.” – JÉ 141.
b. Mi volt János munkája? Nekünk mi a feladatunk? Jn 1:23-29.
„János hittel tekintett az Üdvözítőre, az önmegtagadás magaslataira emelkedett. Nem arra vágyott, hogy az embereket magához vonzza, hanem hogy gondolataikat magasra, még magasabbra emelje, amíg megpihennek Isten Bárányánál. Ő maga csak egy hang volt, egy kiáltás a pusztában. Most örömmel vállalta a hallgatást és az ismeretlenséget, hogy minden szem az élet Világossága felé forduljon.
Aki hű marad az elhíváshoz, mint Isten küldötte, az nem keresi a maga dicsőségét. Az önszeretet elmerül a Krisztus iránti szeretetben. A versengés nem teheti tönkre az evangélium drága ügyét. Az emberek felismerik, hogy feladatuk hirdetni, ahogyan Keresztelő János tette: ’Ímé az Istennek ama Báránya, aki elveszi a világ bűneit!’ (Jn 1:29) Jézust fogják felemelni, és Vele az emberiség is felemelkedik. ’Így szól a magasságos és felséges, aki örökké lakozik, és akinek neve szent: Magasságban és szentségben lakom, de a megrontottal és alázatos szívűvel is, hogy megelevenítsem az alázatosok lelkét, és megelevenítsem a megtörtek szívét’ (Ésa 57:15).” – JÉ 141.
„Ne a magad örömét és kényelmét hajszold, hanem törekedj Isten akaratának megismerésére és cselekvésére. Tegye fel a kérdést mindenki önmagának: Nem tudom egy embernek figyelmét sem Isten Bárányára irányítani, aki elveszi a világ bűneit? Nem tudok vigaszt nyújtani egyetlen csüggedőnek sem? Valóban nem tudok eszközül szolgálni egyetlen ember üdvösségében sem, hogy Isten országába kerülhessen? Szeretnénk, hogy Isten Lelke mélyen megindítsa szívünket, hogy ne csak magunknak biztosíthassuk a fehér ruhát, hanem olyan hatással lehessünk másokra, hogy nevük bekerüljön az élet könyvébe, hogy soha ki ne töröltessen onnan.” – HS 140.
undefined
Feb. 11.
3. A SZENTLÉLEK AJÁNDÉKA
a. Hogyan reagált az emberek többsége Krisztus üzenetére? Jn 3:32.
„János tanítványai azt mondták, hogy mindenki Krisztushoz jön, a világosan látó János viszont így szólt: ’Az ő bizonyágtételét senki sem fogadja be’ (Jn 3:32), vagyis kevesen készek elfogadni Őt mint Megváltót a bűntől. De ’aki az ő bizonyságtételét befogadja, az megpecsételte, hogy az Isten igaz’ (Jn 3:33).” – JÉ 142.
b. Kik kaphatják meg a Szentlélek ajándékát? Jn 3:34.
„Csak akkor kaphatunk mennyei világosságot, ha készek vagyunk megüresíteni magunkat énünktől. Nem láthatjuk tisztán Isten jellemét, sem Krisztust nem fogadhatjuk el hit által, ha nem egyezünk bele, hogy minden gondolatunkat alávessük a Krisztus iránti engedelmességnek. Mindazokra, akik ezt teszik, mérték nélkül töltetik ki a Szentlélek. Krisztusban ’lakozik az istenségnek egész teljessége testileg, és ti Őbenne vagytok bételjesedve’ (Kol 2:9-10).” – JÉ 142.
c. Hogyan jelenik meg a Szentlélek nagyobb mértékű elnyerésének kulcsa a Szentírásban? Jn 14:15-17; Apcs 5:32.
„Ne csak mondjuk, hogy hiszünk, hanem gyakoroljuk is az igazságot. Szavainkkal, magaviseletünkkel és jellemünkkel bizonyítjuk Istennel való kapcsolatunkat. Ha valaki elveti a bűnt – ami a törvény áthágása –, élete összhangba kerül a törvénnyel, a tökéletes engedelmességgel. Ez a Szentlélek munkája. A világosság gondosan tanulmányozott Igéje, a lelkiismeret hangja, a Lélek buzdításai valódi szeretetet keltenek a szívekben Krisztus iránt, aki tökéletes áldozatul adta magát, hogy teljesen megváltsa az embert: testét, lelkét, szellemét. A szeretet próbaköve az engedelmesség. Világossá és kivehetővé válik a határvonal azok között, akik szeretik Istent és megtartják parancsait, és akik nem szeretik Őt, és semmibe veszik előírásait.” – 6B 91.
undefined
Feb. 12.
4. A KERESZTSÉG ÉRTÉKE
a. Miért fontos megérteni, hogy milyen lépést teszünk meg Krisztusért, amikor megkeresztelkedünk? Jn 3:36.
„Nincs helye a vitának, hogy a Krisztus vagy a János keresztsége tisztít-e meg a bűntől. Krisztus kegyelme az, ami életet ad a léleknek. Krisztus nélkül a keresztség – csakúgy, mint bármely más szertartás – értéktelen formaság.” – JÉ 142.
„Az ember egyedül Krisztus által lehet halhatatlan. Jézus mondta: ’Aki hisz a Fiúban, örök, élete van; aki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet’ (Jn 3:36). Mindenki részesülhet ebben a felbecsülhetetlen áldásban, ha teljesíti a feltételeket. Mindazok, ’akik a jó cselekedetekben való állhatatossággal dicsőséget, tisztességet és halhatatlanságot keresnek’, elnyerik az ’örök élet’-et (Rm 2:7).” – NK 474-475.
„A keresztség ünnepélyes lemondás a világról. Akik keresztény életük legelején az Atya, a Fiú és a Szentlélek hármas nevében megkeresztelkednek, nyilvánosan kijelentik, hogy elhagyták Sátán szolgálatát, a királyi család tagjaivá, Isten gyermekeivé lettek.” – 6B 91.
b. Mutasd be Keresztelő János megdöbbentő szavait, amelyek nyilvánvalóvá teszik a keresztség által jelzett valós elkötelezettség nagyságát! Lk 3:7-8.
„János a baltát a fa gyökerére vetette. Kárhoztatta a bűnt, nem félt a következményektől és egyengette Isten Bárányának útját.
Heródes is mély megindulással hallgatta János erőteljes bizonyságtételét, és mély érdeklődéssel kérdezte tőle, hogy mit kell cselekednie, hogy tanítványa lehessen. János jól tudta, hogy Heródes nőül akarja venni fivérének feleségét még annak életében, és őszintén megmondta neki, hogy ez törvényellenes.” – TL 123.
„Keresztelő János nyíltan megfeddte a bűnt az alázatos körülmények között élők és a magas rangúak esetében egyaránt. Kijelentette az igazságot a királyok és a nemesek előtt, akár meghallgatták, akár elvetették azt. Személyesen és tárgyszerűen szólt.” – 2Sz 139.
undefined
Feb. 13.
5. BÖLCS MEGOLDÁS
a. Mit tett Jézus, amikor látta, hogy a farizeusok nézeteltérést akarnak teremteni közte és János között? Jn 4:1-3.
„Jézus tudta: a papok nem sajnálják a fáradságot, hogy viszályt szítsanak az Ő és a János tanítványai között. Tudta, hogy gyülekeznek a viharfelhők, amelyek elsöprik az egyik legnagyobb prófétát, aki e világra született. Annak érdekében, hogy elkerüljön minden félreértésre vagy nézeteltérésre okot adó alkalmat, Jézus csendben megszüntette munkásságát és visszavonult Galileába. Nekünk is úgy kell megpróbálnunk elkerülni mindent, ami viszályhoz, félreértéshez vezethet, hogy közben hűek maradunk az igazsághoz. Ugyanis amikor ilyesmi üti fel a fejét, az eredmény a lelkek elvesztése. Ha olyan körülmények adódnak, amelyek miatt szakadás fenyeget, kövessük Jézus és Keresztelő János példáját.” – JÉ 142-143.
b. Milyen leckét nyújt számunkra János válságkezelése? Jn 3:30.
„János tanítványaihoz hasonlóan sokan úgy érzik, hogy a munka sikere az első munkástól függ. A figyelem a földiekre irányul a mennyeiek helyett, féltékenység bukkan fel, és Isten műve csorbát szenved. Akit pedig ily módon indokolatlanul tisztelnek, azt az önhittség veszélye fenyegeti. Nem fogja fel, hogy Istentől függ. A népet arra tanítják, hogy az emberi vezetésben bízzon, és így bűnbe esnek, eltávolodnak Istentől.
Isten művében nem lehet önfelmagasztalás, emberi rang. Időről időre az Úr különböző eszközöket ad, ezeken keresztül valósul meg célja a legjobban. Boldogok, akik hajlandók megalázni énjüket, és együtt mondják Keresztelő Jánossal: ’Annak növekednie kell, nékem pedig alább szállanom’ (Jn 3:30).” – JÉ 143.
undefined
Feb. 14.
SZEMÉLYES ÁTTEKINTŐ KÉRDÉSEK
1. Miért lettek János tanítványai féltékenyek Krisztus munkájára?
2. Mit mondott János a tanítványainak?
3. Milyen célból adatik a Szentlélek ajándéka?
4. Hogyan teljesíti a keresztség a valódi célját?
5. Mit tett Jézus és János, amikor felismerték a tanítványaik közötti problémát?