undefined
Ápr. 20.
1. JÉZUS ÉS AZ EMBERI ÉRDEKEK
a. Mit kérdeztek egyes zsidók, amikor hallották és látták Jézust nyilvánosan prédikálni? Jn 7:25-26.
„Krisztus hallgatói közül sok jeruzsálemi lakos előtt nem volt ismeretlen a vének Ellene irányuló összeesküvése, és úgy érezték, ellenállhatatlan erővel vonzódnak Hozzá. Nőtt bennük a meggyőződés, hogy Ő Isten Fia.” – JÉ 385.
b. Hogyan hatott Sátán a vezetőkre, hogy kétséget keltsen? Jn 7:27.
„Sátán azonban kész volt kételyt ébreszteni, az utat ehhez saját téves elgondolásaik képezték a Messiásról és eljöveteléről. Általánosan hitték, hogy Krisztusnak Bethlehemben kell megszületnie, de egy idő múlva eltűnik és másodszori megjelenésekor senki sem tudja, honnan jött. Nem kevesen úgy tartották, hogy a Messiás nem lesz természetes rokonságban az emberiséggel. A Messiás dicsőségéről alkotott népszerű elképzelés nem egyezett meg a názáreti Jézussal, sokan helyt adtak a megállapításnak: ’De jól tudjuk, honnan való ez; mikor pedig eljő a Krisztus, senki sem tudja, honnan való’ (Jn 7: 27).” – JÉ 385.
undefined
Ápr. 21.
2. A ROSSZINDULAT MEGELŐZÉSE
a. Mit mondott Jézus a kétkedő hallgatóinak, gondolataikban olvasva? Jn 7:28.
„Miközben kétség és hit között ingadoztak, Jézus folytatta gondolataikat, és válaszolt nekik: ’Mind engem ismertek, mind azt tudjátok, honnan való vagyok; és én magamtól nem jöttem, de igaz az, aki engem elküldött, akit ti nem ismertek’ (Jn 7:28). Állításuk szerint ismerték Krisztus származását, valójában azonban teljesen tudatlanok voltak Felőle. Ha összhangban éltek volna Isten akaratával, felismerték volna Fiát, amikor megnyilatkozott nekik.” – JÉ 385.
b. Jézus megcáfolására szolgáló érvek hiányában, milyen eszközökkel próbálták Őt a zsidó vezetők elhallgattatni? Jn 7:30. er. Valójában miért nem tudták letartóztatni? Jn 7:30. ur.
„Krisztus szavait nem lehetett nem megérteni. Világosan ismétlődött az állítás, melyet hónapokkal azelőtt tett a Magas Tanács színe előtt: Isten Fiának jelentette ki magát. Ahogyan a vének akkor is megpróbálták halálra adni Őt, úgy most is el akarták ragadni. Egy láthatatlan erő azonban megakadályozta őket, határt szabott haragjuknak, és így szólt: eddig és ne tovább!” – JÉ 385.
c. Hogyan fejezték ki sokan a Jézusba vetett hitüket? Mit terveztek a vezetők, amikor felismerték az emberek rokonszenvét iránta? Jn 7:31-32.
„A farizeusok vezetői nyugtalanul figyelték az események folyását, észrevették a rokonszenv kifejezéseit a tömegben. Siettek a főpapokhoz, megtervezték Jézus elfogatását. Jobbnak látták akkor elfogni, amikor egyedül van, nem mertek kezet vetni rá a nép színe előtt.” – JÉ 385.
undefined
Ápr. 22.
3. A FELHÍVÁS
a. Milyen szemléltetést használt Jézus az ünnep utolsó napján, hogy megvigasztalja a bűnben elfáradt lelkeket? Jn 7:37-38.
„Az Isten beszédét befogadó szív nem olyan, mint a vizét elpárologtató tavacska vagy mint a repedezett víztároló, amely elveszti kincsét; hanem mint a kiapadhatatlan források táplálta hegyi patak, amelynek friss, habzó vize szikláról sziklára csörgedez, és felüdíti a fáradt, szomjas, teher alatt roskadozó embert. Olyan, mint az állandóan áramló folyó, amely útjában egyre mélyül és szélesedik, amíg életadó vize szétárad az egész földre. A patak, amely csobogva halad útján, hátra hagyja ajándékait – a zöldellő természetet és a termékenységet. Partjain üdébb a fű, dúsabb a fa lombja, és több virág nyílik. Amikor a föld csupaszra és barnára ég a nap perzselő hevétől, zöldellő sáv jelzi a folyó útját.
Így van ez Isten hűséges gyermekeivel is. Krisztus vallása éltető, mindent átható elvekben, élő, tevékeny lelkiségben mutatkozik meg. Ha szívünk nyitott az igazság és szeretet mennyei befolyása előtt, ezek az elvek úgy áradnak tova, mint patakok a kietlenben; gyümölcsöt teremnek a sivárság és terméketlenség helyén.” – PK 147-148.
„’Ha valaki szomjúhozik’ megnyugtató reménységre, a bűnös hajlamoktól való szabadulásra, ahhoz Krisztus így szól: ’jöjjön énhozzám, és igyék’ (Jn 7:37).” – NOL 119.
b. Hogyan érthető meg jobban ez a felhívás? Jn 7:39.
„Krisztus az evangélium örömüzenetében tárja elénk az igazság elveit. Tanításaiban az Isten trónjától folyó tiszta patakok vizét ihatjuk.” – 8B 309.
„Élő vallásosságra van szükségünk. A kötelességeit tágan értelmező ember sokat érhet el, ha Istennel tart fenn közösséget, ha Krisztusért lángol a lelke. Ha nem iszik sekély, zavaros, szennyezett patakból, hanem csak a tiszta forrás vizéből, akkor erőt sugározhat. Ahogyan egyre növekszik a külső nyomás, Isten azt kívánja, hogy a szent és komoly igazság, amelyben hiszünk, életet leheljen a gyülekezetbe. A Szentlélek, Isten fiaival és lányaival együttműködve szétzúzza az akadályokat, és megvédi területeit az ellenségtől. Isten döntő győzelmeket tartogat igazságát szerető, parancsolatait megtartó népének. Megértek már a mezők az aratásra. Miénk a világosság. A gazdag, dicső mennyei hagyaték elérhető közelségbe kerül – az igazság képében –, mégsem képeztünk munkásokat a gyorsan érő aratás betakarítására.” – 5B 423.
undefined
Ápr. 23.
4. EMBER ÚGY NEM SZÓLOTT
a. Milyen következtetésre jutottak sokan abból, ahogyan Krisztus az élet vizére utalt? Jn 7:40; (vö. 5Móz 18:15).
b. Míg egyeseket reménységgel töltött el egy ilyen kilátás, addig másokra hogyan hatott? Jn 7:41-44.
c. Milyen parancsot kaptak a tisztek uralkodóiktól? Jn 7:45. Miért nem tudták rávenni magukat Jézus letartóztatására? Jn 7:46.
„Az ünnep utolsó napján a papok és vének tisztségviselőket küldtek ki, hogy letartóztassák Jézust, de azok nélküle tértek vissza. A főemberek haragosan kérdezték: ’Miért nem hoztátok el őt?’ (Jn 7:45) Emezek ünnepélyes arccal válaszoltak: ’Soha ember úgy nem szólott, mint ez az ember!’ (Jn 7:46).
Akármilyen kemény volt is a szívük, az Ő szavai meglágyították. Mialatt Jézus beszélt a templomudvarban, közelebb jöttek lassan, hátha meghallanak valamit, amit ellene fordíthatnak. De ahogy hallgatták, elfelejtették, miért küldték őket. Elbűvölten álltak. Krisztus kinyilatkoztatta magát nekik. Látták, amit a papok és vének nem: az isteni dicsőséggel elárasztott embert.” – JÉ 387.
„Ugyanezért vette a természetből az isteni igazság szemléltetésére szánt hasonlatait, mert azokat mindenki ismerte. Így készítette elő szívük talaját a jó mag befogadására. Megértette hallgatóival, hogy azonosítja a maga érdekeit az ő érdekeikkel, hogy szíve megértéssel dobban együtt az övékkel, örömben és bánatban. Ugyanakkor benne látták a hatalom és kiválóság megtestesülését, amely messze túlszárnyalta a legtiszteltebb tanítókét. Krisztus tanításai szembeszökően egyszerűek, fennköltek és mindeddig ismeretlen hatalomtól duzzadóak voltak. Ezért önkéntelenül kiáltottak fel: Ember így még nem beszélt! A nép örömmel hallgatta, de a papok és a fejedelmek, akik árulói lettek a rájuk bízott igazság őrzésének, gyűlölték Krisztust magukért a megnyilvánuló kegyekért, melyek tömegeket vonzottak el tőlük, hogy kövessék az élet világosságát. A vezetők tekintélye miatt a zsidó nemzet nem ismerte fel Krisztus isteni jellemét, ezért megtagadta az Üdvözítőt.” – 5B 530.
undefined
Ápr. 24.
5. AZ ŐSZINTE KUTATÓ FEJLŐDÉSE
a. Hogyan feddték meg a főpapok és a farizeusok a szolgákat? Jn 7:47-49.
b. Mutasd be a Nikodémussal folytatott beszélgetést – felfedve növekedését a Krisztussal való éjszakai találkozása óta a János 3. fejezetében! Jn 7:50-52.
„[Nikodémus] az igazságot szívébe rejtette; három évig alig mutatkozott gyümölcse. Bár Nikodémus nem is vallotta meg Krisztust nyíltan, mégis többször keresztezte a papok tervét a Magas Tanácsban, amikor Őt elveszíteni igyekeztek.” – AT 69.
„A Nikodémusnak adott tanítás nem volt hiábavaló [a János 3. fejezetben leírt éjszakai találkozón]. Meggyőződött Jézus szavairól és szívével elfogadta Őt. Beszélgetése óta buzgón kutatta az Írásokat és fölismerte az örömüzenet igaz keretébe foglalt igazságot.
Nikodémus bölcs kérdést vetett föl, mely megnyerte volna a Magas Tanács tetszését, ha az ellenség félre nem vezette volna őket. De ők újra megteltek előítélettel, így a názáreti Jézus mellett szóló mégoly meggyőző érvnek sem volt súlya előttük. Nikodémus ezt a feleletet kapta: ’Vajon te is galileus vagy-é? Tudakozódjál, és lásd meg, hogy Galileából nem támadt próféta.’
A papok és fejedelmek a Sátán akarata szerint félre voltak vezetve, hogy Jézust galileainak tartsák. Akik tudták, hogy Betlehemben született, elhallgatták, nehogy a félrevezetés erejét veszítse.” – TII 148.
undefined
Ápr. 25.
SZEMÉLYES ÁTTEKINTŐ KÉRDÉSEK
1. Miért vonta magára Jézus az emberek figyelmét és tiszteletét?
2. Hogyan próbálták megállítani a zsidó vezetők Jézust?
3. Milyen felhívást tett Jézus az ünnep utolsó napján?
4. Mutasd be az ebből eredő nagy vitát!
5. Ha azokra az emberekre gondolok, akiket ismerek, mit kell felidéznem Nikodémussal kapcsolatban?