Back to top

Sabbath Bible Lessons

JÁNOS EVANGÉLIUMA (2

 <<    >> 
8. Tanulmány 2025. május 24. Szombat

JÉZUS ÉS ÁBRAHÁM

„Ábrahám a ti atyátok örvendezett, hogy meglátja az én napomat; látta is, és örült.” (Jn 8:56)

„A leghőbb imában kérte, hogy halála előtt megpillanthassa a Messiást. Látta Krisztust.” – JÉ 396-397.

Javasolt olvasmány:   Krisztus Példázatai, 181-182; 226-228. (Az utolsó napokban; A tálentumok felhasználása – részlet); Tapasztalatok, Látomások, 118-122. (A megváltás terve) 

undefined Máj. 18.

1. ÁBRAHÁM FIA

a. Mit ismételgettek a farizeusok? Jn 8:33, 39. er. Mi bizonyítja az ilyen hovatartozást? Jn 8:39. ur., 56; Rm 9:6-8.

„A farizeusok Ábrahám gyermekeinek vallották magukat. Jézus elmondta nekik, hogy ezt az igényüket csak akkor érvényesíthetik, ha Ábrahám cselekedeteit művelik. Ábrahám igaz gyermekeinek hozzá hasonlóan Istennek engedelmeskedő életet kell élniük. Nem igyekeznek megölni olyasvalakit, aki az Istentől kapott igazságot jelenti ki. Krisztus elleni összeesküvésükkel a vének nem Ábrahám dolgait cselekedték. Az Ábrahámtól való egyenes leszármazás önmagában értéktelen. Ha nincsenek vele lelki kapcsolatban, vagyis nem ugyanaz a lelkület munkálkodik bennük, és nem ugyanazokat a dolgokat cselekszik, akkor nem az ő gyermekei.

Ez az alapelv ugyanúgy érvényes egy másik kérdésben, mely régóta foglalkoztatja a keresztény világot, mégpedig az apostoli jogfolytonosság kérdésében. Az Ábrahámtól való leszármazást nem a név vagy a vonal biztosítja, hanem a jellem hasonlósága. Ugyanígy az apostoli jogfolytonosság sem az egyházi hatalom továbbadásában rejlik, hanem a lelki rokonságban. Az apostoli jogfolytonosság valódi bizonyítéka az apostoli lelkülettől indított élet, az általuk tanított igazság továbbadása és elhivése. Ez teszi az embert az evangélium első tanítóinak egyenes leszármazottjává.” – JÉ 394-395.


undefined Máj. 19.

2. NEM AZOK, AMIVEL KÉRKEDTEK

a. Bár a zsidók Ábrahám természetes leszármazottai voltak, kinek a fiai lettek valójában, amikor elutasították Krisztust? Jn 8:41-44.

„Jézus cáfolta, hogy a zsidók Ábrahám gyermekei. Így szólt: ’Ti a ti atyátok dolgait cselekszitek’ (Jn 8:41). Gúnyosan válaszoltak: ’Mi nem paráznaságból születtünk; egy atyánk van, az Isten’ (Jn 8:41). Ezekkel a szavakkal születésének körülményeire céloztak – támadást indítottak Krisztus ellen azok jelenlétében, akik hinni kezdtek Benne. Jézus nem válaszolt alattomos szúrásukra, hanem így szólt: ’Ha az Isten volna a ti atyátok, szeretnétek engem: mert én az Istentől származtam és jöttem’ (Jn 8:42).

Cselekedeteik bizonyították, hogy azzal rokonok, aki hazug és gyilkos. ’Ti az ördög atyától valók vagytok – mondotta Jézus –, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen őbenne igazság… Mivelhogy pedig én igazságot szólok, nem hisztek nékem’ (Jn 8:44-45). A zsidó vezetők azért nem fogadták el Jézust, mert az igazságot szólta, méghozzá bizonyossággal. Az igazság sértette ezeket az önigazult embereket. Az igazság leleplezte a tévtanok csalását, elítélte tanításukat és gyakorlatukat, és ez nem volt ínyükre. Inkább behunyták szemüket az igazság előtt, semhogy megalázzák magukat, és bevallják tévedésüket. Nem szerették az igazságot. Hiába volt igazság, nem vágytak rá.” – JÉ 395.

b. Mi alapján lehetünk Ábrahám gyermekei? Hogyan mutatták meg a zsidó vezetők, hogy nem Ábrahám igaz gyermekei? Gal 3:6-9; Jn 8:40.

„’Mert nem kaptatok szolgaság lelkét ismét a félelemre, hanem a fiúságnak Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: Abbá, Atyám!’ (Rm 8:15). A szolgaság lelkét támasztjuk fel, ha a törvényeskedő vallás szerint igyekszünk élni, ha a magunk erejéből törekszünk megtartani a törvény követelményeit. Csak akkor van remény számunkra, ha az Ábrahám szövetsége alá jövünk, amely a Krisztusba vetett hit által való kegyelem szövetsége. Az Ábrahámnak hirdetett evangélium, amely reményt adott neki, ugyanaz az evangélium, amely ma is szól nekünk, és amely által ma is reménységünk van. Ábrahám Jézusra tekintett, Aki a mi hitünk szerzője és bevégzője is.” – YI September 22, 1892.


undefined Máj. 20.

3. KRISZTUS JELLEME

a. Milyen kérdésre nem tudtak válaszolni Jézus ellenségei, mivel jelleme szeplőtlen volt? Jn 8:46. er.

„Földi életében Krisztus tökéletes jellemet alakított ki, tökéletesen engedelmeskedett Atyja parancsolatainak. Krisztus nem vált bűnössé azáltal, hogy emberi formában jőve földünkre alávetette magát a törvénynek, és megmutatta az embereknek, hogy Ő hordozza betegségüket, fájdalmukat és bűneik büntetését. Ezt mondhatta a farizeusoknak: ’Kicsoda közületek talál bennem bűnt?’ A bűnnek árnyalata sem volt meg benne. Isten makulátlan Bárányaként járt a világban.” – SD 25.

„Jézus a menny szeme láttára, az el nem bukott világok szeme láttára és a bűnös emberek szeme láttára élt a törvény szerint. Angyalok, emberek, démonok előtt ejtette ki azokat a vitathatatlan szavakat, melyek bárki másnak a szájából istenkáromlásnak hangzottak volna: ’Én mindenkor azokat cselekszem, amelyek Néki kedvesek’ (Jn 8:29).” – JÉ 396.

b. Eltekintve attól, amit Jézus mint Emberfia mondott, mit mond a Szentírás Krisztus jelleméről? Zsid 4:15; 1Pt 1:18-19.

„Az emberek Krisztusba, mint Messiásba vetett hite nem a látás bizonyítékain nyugodott, és nem a személyes vonzerő miatt hittek Benne, hanem jelleme kiválósága miatt, melyet nem találtak és nem is találhattak meg másban.” – TII 201.

c. Milyen hatást gyakorolhat ránk Jézus élete? Fili 2:6-8.

„Példaképünk a nehéz, lemondó, önfeláldozó, alázatos ösvényt járta értünk, hogy megmentsen minket. Nehézségekkel találta magát szembe, csalódások érték, gyalázkodást és szenvedést viselt el igyekezetében, hogy megmentsen minket. Mégis megtagadnánk, hogy oda is kövessük Őt, ahova pedig a dicsőség Királya haladt előttünk? Panaszkodjunk talán a nehéz helyzetekről és próbákról, noha magunkért akarunk győzni, mikor eszünkbe jut, mit szenvedett Megváltónk?” – 3B 371.


undefined Máj. 21.

4. KRISZTUS KÖVETŐINEK JELLEME

a. Mi a célja Krisztus minden igaz követőjének? 1Pt 1:13-16.

„Feladatunk, hogy saját életterünkben igyekezzünk megszerezni azt a tökéletességet, amit földi életében Krisztus a jellem minden területén elért. Ő a mi példaképünk. Minden dologban igyekeznünk kell dicsőséget hoznunk Istenre a jellemünkkel.” – TMK 130.

b. Hogyan érhetjük el ezt a célt? Zsid 12:1-4; Gal 5:6. ur.; Fili 3:12-15; 4:13.

„Hogyan érhetjük el azt a tökéletességet, amelyet Urunk és Megváltónk, Jézus Krisztus – a mi Nagy Tanítónk – meghatározott? Meg tudunk-e felelni az Ő követelményének, és elérhetünk-e egy ilyen magas színvonalat? Megtehetjük, különben Krisztus nem adott volna parancsolatot nekünk erre. Ő a mi igazságunk. Emberként előttünk járt, és a jellem tökéletességét alakította ki számunkra. Meg kell bíznunk Benne, aki szeretet által munkálkodik és megtisztítja a lelket. A jellem tökéletességének alapja Krisztus. Ha szüntelenül a Megváltó érdemeire támaszkodunk, és az Ő lábnyomában járunk, akkor olyanok leszünk, mint Ő, tiszták és szentek.” – TMK 130.

c. Hogyan lehetünk valóban tiszták és hibátlanok Isten előtt? Rm 5:18-20; Zsid 10:14.

„Isten csak a bűnbánó embernek bocsát meg, de azt, akinek megbocsát, először bűnbánatra indítja.” – 1Sz 361.

„A bűnösnek szüntelen a Kálváriára kell tekintenie, ahol a kisgyermek egyszerű hitével megpihen Krisztus érdemeiben. Elfogadja az Ő igazságát és hisz kegyelmében…

Micsoda szeretet, micsoda kifürkészhetetlen szeretet az, ami Krisztust arra indította, hogy meghaljon értünk, bűnösökért! Milyen sokat veszít az a lélek, aki megérti a törvény erős követeléseit, de nem érti Krisztus megsokasuló kegyelmét!” – 1Sz 352.


undefined Máj. 22.

5. JELLEMÜNK A KRISZTUSÉHOZ HASONLÓVÁ VÁLIK

a. Hogyan tehetjük biztossá elhívásunkat és kiválasztásunkat? 2Pt 1:4-11; Jel 19:8.

„Ugyanezt követeli ma tőlünk is [mint Ádámtól]: a tökéletes engedelmességet, folt és hiba nélküli szentséget színe előtt. Isten segítsen meg bennünket, hogy eleget tegyünk törvénye rendeléseinek. Ezt nem tehetjük meg anélkül a hit nélkül, mely Krisztus igazságát mindennapi életünkbe hozza.” – 2Sz 361.

„Ameddig Sátán uralkodik, énünket meg kell aláznunk, fojtogató bűneinket le kell győznünk. Amíg életünk tart, nincs megállás, nincs olyan magaslat, amelyre feljutva elmondhatnánk: teljesen célhoz értem. Az életszentség életfogytig tartó engedelmesség eredménye.” – AT 353.

„Biztosan tudnunk kell, hogy a belé vetett hit által előjogunk van az isteni természet részesévé válni, így elmenekülnünk a romlottság elől, mely a bűnös kívánság által uralkodik a világon. Akkor megtisztít minket minden bűntől, minden jellemhibától. Egyetlen bűnös jellemtulajdonságot sem leszünk kénytelenek megtartani…

Amint az isteni természetben részesülünk, a rosszra való öröklött és felvett hajlamokat az Úr le fogja vágni jellemünkről és élő erőhatalommá tesz bennünket a jóra. Mindenkor az isteni tanítótól tanulva, naponta természetében részesülünk, együttműködünk Istennel a Sátán kísértéseinek legyőzésében. Isten munkálkodik és az ember is munkálkodik, hogy egy lehessen Krisztussal, amint Krisztus is egy az Atyával…

A győzelemhez Isten adja az erőt. Akik hallják hangját és engedelmeskednek parancsainak, azokat képesíti az igaz jellem kialakítására.” – TII 226.


undefined Máj. 23.

SZEMÉLYES ÁTTEKINTŐ KÉRDÉSEK

1. Miért nem tarthattak igényt az örök életre a farizeusok a vér szerinti származásuk alapján? Bízhat-e ma bárki is az üdvösségben a származás vagy a DNS alapján?

2. Milyen jellemzői vannak Ábrahám igaz gyermekeinek?

3. Mit tudott kijelenteni Jézus a saját jellemével kapcsolatban?

4. Milyen elérhető cél áll minden keresztény előtt?

5. Hogyan lehetünk tökéletesek és feddhetetlenek Isten előtt?

 <<    >>